Az új Nemzeti alaptanterven szörnyűködnek szakemberek

A módosított Nemzeti alaptantervet vissza kellene vonni, mert ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább további károkat okoz majd – nyilatkozta a Népszavának Nahalka István oktatáskutató.
Komócsin Sándor, 2020. február 3. hétfő, 08:13
Fotó: Shutterstock

Az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) nem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése - írta a Népszava. Az alsó tagozat első három évében hetente legfeljebb 24 órájuk lehet a tanulóknak, míg a 9-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 lesz. Ez azt jelenti, hogy a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett.

Az idegennyelv-oktatás célkitűzései között az szerepel: cél, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-s nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni. Ugyanakkor a tananyag tartalma meg sem közelíti a B2-es követelményeket - mondta a napilapnak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A NAT-nak a nemzeti minimumot kellene tartalmaznia, keretrendszerként kellene működnie, ez azonban rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van - nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja. A tantervben megjelenő szerzők közül csak néhányat emelt ki: Herczeg Ferenc például olyan súlyú író lett, mint Arany János. Wass Albert úgyszintén. Ez egyrészt nyilvánvalóan ideológiai megfontolásból került az alaptantervbe, másrészt a műveinek esztétikai minősége elmarad a többi oktatott szerzőétől.

- Ha betartják, ami a NAT-ban szerepel, a tanár csak végrehajtó marad - erről Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára beszélt a Népszavának. Rossz múzeum lesz az egész, mintha bemennénk a Szépművészeti Múzeumba, és négy óra alatt bekukkantanánk minden terembe, de alaposan egyetlen képet sem néznénk meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK