A stratégia szerint a középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken. A fordulat a 2015-2016-os tanévben következett be, amikor a gimnáziumi tanulók aránya meghaladta a szakgimnáziumi diákokét.

"Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya" - idézi a lap a dokumentumot.

Kapcsolódó

A szakképzés népszerűtlenségéért a pedagógusokat és a szülőket is felelőssé teszik. Mint írták, sok általános iskolában a gimnáziumi továbbtanulás a sikerkritérium a tanárok és a szülők számára, az általános iskolák oldaláról "nem kielégítő az orientáció", nem támogatja a szakképzésbe lépést a gyerekek számára.

Úgy vélik, a gimnáziumi keretszámok is túl magasak, és "felszívják" azokat a fiatalokat, akiknek - legalábbis a program kidolgozói szerint - a szakmai jövőképébe jobban illeszkedne a szakgimnázium.

Megújítanák az ösztöndíjrendszert annak érdekében, hogy a diákok "a gazdaság szempontjából fontos" szakmákat válasszák és bent maradjanak a rendszerben.

A szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, a technikusi képzés 5 éves lesz. Csökkentenék a terheket: a 12. év végén a 4 kötelező közismereti tárgyból tesznek érettségit a diákok, nem kell 5. választható tantárgyból levizsgázniuk. Az 13. év végén tett szakmai vizsga lesz egyben az ötödik érettségi tárgy.

Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát. Mivel az szakképzésben dolgozók oktatók jövedelme átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, speciális életpályamodellt javasol a stratégia. Létrehoznának egy "munkaerő-piaci előrejelző rendszert" annak érdekében, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet.

Reagált a szaktárca

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését - adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). További részletek itt olvashatók.