Olcsóbb áramot hozhat a támogatás változása

Az áram kötelező átvételi rendszerének új allokációs mechanizmusa kis mértékben csökkentheti a végfogyasztói áramárat is. Az új megújulós fejlesztések sorsa azonban továbbra is bizonytalan.
Leszák Tamás, 2012. december 11. kedd, 16:20
Fotó: Napi.hu

A végfogyasztói áramárat is csökkentheti a megújuló alapon termelt áram új, várhatóan január elsejétől induló allokációs rendszere - derült ki a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) szakmai rendezvényén. A rendszerirányító Mavir Zrt. által kidolgozott eljárás csökkenti az úgynevezett kiegyenlítő energiára fordítandó összeget azzal, hogy a kötelező átvétel (kát) tervezését kettébontja, az áram egy részét zsinórtermékként allokálja a kát-átvevőkre, a fennmaradó részt pedig az áramtőzsdén értékesíti. (Az időjárástól függő megújuló alapú termelés valós és előre kidolgozott mendetrendek szerinti tervezett mennyiségének különbségéből adódó kiegyenlítő energia költségét a rendszerirányító végső soron a fogyasztókra teríti szét pótdíjként.)

A január elsejétől induló új allkocáiós rendszerben a pótdíj összege csökken majd, ezzel ugyan a kát-mérlegkör bevétele is alacsonyabb lesz, de ezzel párhuzamosan csökken a kiegyenlítő energia költsége is, mert azt nem a teljes átvett mennyiségre, csak a különbségre kell alkalmazni - mondta Hoffmann László, az MSZIT elnöke. A Mavir célja ugyanakkor, hogy a teljes kát-mennyiséget az áramtőzsdére vigye, ez azonban egyelőre nem oldható meg biztonságosan.

A szakmai szereplők szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha - a várakozásoknak megfelelően - 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyelőre nem látható, hogy ki építene erőművet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos előkészített projekt és megfelelő finanszírozás is rendelkezésre áll, egyelőre azonban a bizonytalan szabályozási környezet - és az évekkel ezelőtt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya - hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer - az elmúlt évek fejlesztései nyomán - már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg működő 330 megawattal. A befektetői aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szereplők szerint.

Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

elmufioka, 2012.12.16 07:01

@laci_52:
Tudomisén... nem vagyok én a nemzeti fantáziadús közgazdaságpolitika oszlopos tervezője, asztrológusa és távgyógyítója.
Egyébként igen, az ÁFA-csökkentés egy fordított ártámogatás lenne, nem siklottam el a lehetőség fölött.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2012.12.15 22:34

@elmufioka: Leírtad a lényeget, ami a változatlan adótartalom(?)

Kötelező feltétlenül 27% áfával sarcolni a lakossági áramfogyasztást?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2012.12.15 20:55

@laci_52:
A 17 ezerből ítélve mégis átlag fölötti a fogyasztásod...
Egyébként nem szabad túl sokat várni az árampiaci bűvészkedésektől, közvetlenül szinte csak érezhetetlen hatásuk van a végfelhasználói árakra. Változatlan adótartalom mellett már csak akkor lehet FENNTARTHATÓAN olcsóbb az áram, ha az állam elkezd pénzt pumpálni valamilyen ártámogatás formájában. Ki kell nézni a nagyvilágba, ahol a lakossági ellátást önfinanszírozóra tervezték, ott drágább mint nálunk. Az áramár költségei pedig NEM AZ ÁTLAG MAGYAR JÖVEDELEM FÜGGVÉNYE, mivel 75%-uk nemzetközi eredetű. Az erőművek gáza, Paks urániuma, a hálózati berendezések, az importált áram, mind-mind világpiaci árakon jön.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2012.12.15 13:44

Majd meglátjuk, mennyivel lesz olcsóbb az áram, mert most iszonyatosan drága.

Nincs nagy lakásom, gázzal főzünk, fűtünk és melegítjük a vizet, mégis 17 ezer havonta. Szörnyű!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2012.12.14 19:44

Hoffmann úr ismét csak máséval veri a csalánt...
A (magyar széljárás alapján termelő) szélerőművek az év 99%-ában alkalmatlanok zsinór termelőként való kezelésre, vagyis az MSZIT a napelemeken, biomasszás és kapcsolt termelőkön akar élősködni. Ami az említett 1000 MW-nál már ismét erősen korlátozott lesz.
És akkor még a műszaki problémákról egy szó sem esett. Az MSZIT-et addig szervezetnek sem nevezném, nem hogy szakmainak, míg nem tesz érdemben valamit az előrejelezhetőségért és a tárolásért. Ezek nélkül 1000 MW szélerőmű nem megoldása, hanem forrása lesz az ellátási problémáknak. Ez tény. Pont.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html