A végfogyasztói áramárat is csökkentheti a megújuló alapon termelt áram új, várhatóan január elsejétől induló allokációs rendszere - derült ki a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) szakmai rendezvényén. A rendszerirányító Mavir Zrt. által kidolgozott eljárás csökkenti az úgynevezett kiegyenlítő energiára fordítandó összeget azzal, hogy a kötelező átvétel (kát) tervezését kettébontja, az áram egy részét zsinórtermékként allokálja a kát-átvevőkre, a fennmaradó részt pedig az áramtőzsdén értékesíti. (Az időjárástól függő megújuló alapú termelés valós és előre kidolgozott mendetrendek szerinti tervezett mennyiségének különbségéből adódó kiegyenlítő energia költségét a rendszerirányító végső soron a fogyasztókra teríti szét pótdíjként.)

A január elsejétől induló új allkocáiós rendszerben a pótdíj összege csökken majd, ezzel ugyan a kát-mérlegkör bevétele is alacsonyabb lesz, de ezzel párhuzamosan csökken a kiegyenlítő energia költsége is, mert azt nem a teljes átvett mennyiségre, csak a különbségre kell alkalmazni - mondta Hoffmann László, az MSZIT elnöke. A Mavir célja ugyanakkor, hogy a teljes kát-mennyiséget az áramtőzsdére vigye, ez azonban egyelőre nem oldható meg biztonságosan.

A szakmai szereplők szerint a szél alapú áramtermelés lehet az egyik megoldás, ha - a várakozásoknak megfelelően - 2016 után ellátási problémák adódnak Magyarországon. A jelenlegi helyzetben egyelőre nem látható, hogy ki építene erőművet Magyarországon, egy-egy széltorony azonban két év alatt üzembe állhat, Hoffmann szerint számos előkészített projekt és megfelelő finanszírozás is rendelkezésre áll, egyelőre azonban a bizonytalan szabályozási környezet - és az évekkel ezelőtt visszavont kapacitástender újra kiírásának hiánya - hátráltatja a fejlesztéseket. Hoffmann szerint a jelenlegi átviteli rendszer - az elmúlt évek fejlesztései nyomán - már 1000 megawatt szélkapacitást (lenne) képes kiszolgálni, szemben a jelenleg működő 330 megawattal. A befektetői aktivitást jelzi, hogy a lefújt széltenderre akkor 1100 megawatt igény érkezett be, bár ezek engedélyei közül már csak kevés maradt meg a piaci szereplők szerint.

Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy még hosszú ideig nem születik meg sem a megújuló energia új támogatási rendszere (a metár), sem a széltender, a lakossági terheket szinten tartani, illetve csökkenteni kívánó kormányzati álláspont legalábbis erre utalhat. A leállított tender nyomán megvalósuló 400 megawatt kapacitású szélenergetikai fejlesztések az elmúlt években mintegy 250 milliárd forint beruházást generáltak volna Magyarországon.