Mégis megépül a budapesti olimpia

Bár Budapest nem rendez olimpiát 2024-ben, a sportlétesítmény-fejlesztések azóta sem álltak le, így könnyen lehet, hogy nem mondott le nagy álmáról a kormány.
Vég Márton, 2018. december 20. csütörtök, 11:53
Fotó: Napi.hu

Budapest 2017 februárjában hivatalosan is visszavonta olimpiai pályázatát, amiből talán arra lehetett volna következtetni, hogy ezek a létesítmények nem épülnek meg, azonban az utóbbi hónapokban továbbra is gőzerővel haladnak a fejlesztések. Ebben az is segít, hogy a magyar főváros egyre több világverseny rendezési jogát nyeri el, így hamarosan eljuthatunk oda, hogy az összes nagy költségű beruházás megvalósul majd - írta a Portfolio.

A 2024-es budapesti olimpiát ugyan sikerült megtorpedózni, de a cikk szerint sportlétesítmény-fejlesztések azóta sem álltak le, naponta hallani új híreket arról, hol milyen stadion vagy sportcsarnok épül. Emellett az infrastruktúra-fejlesztésekben is tetten érhetők az olimpiai pályázat nyomai. Hivatalos kommunikáció továbbra sincs arról, hogy akar-e újra olimpiarendezésre pályázni Magyarország, de a Portfolio szerint könnyen lehet, hogy nem mondott le az álmáról a kormány.

Az olimpiai pályázatban a legdrágább létesítmény a Csepelre tervezett stadion lett volna, de csak azért, mert mire a pályázatot beadtuk, addigra a majdnem 150 milliárd forintból épülő új Puskás Ferenc Stadiont ki is lehetett venni a felsorolásból. A csepeli atlétikai stadion már majdnem biztos, hogy megépül, hiszen a magyar főváros épp most nyerte meg a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát. A pályázatban pedig vállaltuk, hogy egy 40 ezres aréna épül Észak-Csepelen, a Kvassay-zsilip térségében. Éppen ott, ahová az olimpiai főstadiont tervezték két évvel ezelőtt. Igaz, akkor még egy 60 ezres stadionról volt szó, amit aztán 15 ezresre lehetne visszabontani az esemény után, most pedig már beérik 40 ezres arénával, amit aztán szintén visszabontanának.

A Népligetbe tervezték az olimpia kapcsán a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát összesen majdnem 60 milliárd forintért, ezek az úgynevezett Fradiváros részeként szintén megvalósulnak. A kormány 2017 végén 15 milliárd forintot különített el a kapcsolódó fejlesztésekre, de előtte is kapott már 10 milliárdot az FTC.

Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint a 2022-es férfi Európa-bajnokság idejére 20 ezres kézilabda aréna épülhet Budapesten, Such György, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke szerint 5-6 ezer fős, nemzetközi kupamérkőzésekre alkalmas csarnok épülhet a hokisoknak. A 17,5 milliárdos Budapesti Tenisz Központot eredetileg a Margitszigetre tervezték, ezt az ötletet azonban megfúrták. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy új tervek készülnek a lehetséges helyszínről és a költségekről - írta a Portfolio.

HOZZÁSZÓLÁSOK