Titokban dübörög a kormány gigantikus projektje

Bár Budapest esetleges jelentkezéséről a 2032-es nyári olimpiai játékok megrendezéséről még semmilyen egyeztetés nem folyik, egyre-másra épülnek a gigantikus sporteseményhez illő létesítmények.
Komócsin Sándor, 2019. február 8. péntek, 09:29
Fotó: AFP

Lassan két éve, 2017. február 22-én született meg a kormányzati döntés arról, hogy Budapest visszavonja jelentkezését a 2024-es nyári olimpia rendezésére - emlékeztet a Népszava. A napilap információi szerint a 2032-es kandidálásról ugyan még informális beszélgetések sem zajlanak (2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári játékok házigazdája), mégis úgy tűnik, hogy az olimpiarendezési szándék nem ment ki a kormány háza táján a fejekből.

Egymásután épülnek ugyanis a fővárosban azok a létesítmények, melyek alkalmasak az olimpiai versenyek lebonyolítására is. Például 2024-es olimpiai pályázati anyagban a Népliget Arénát és a Népliget Jégkorong Arénát tervezték a főváros kilencedik kerületébe. A két létesítmény összesen 60 milliárd forintba kerül, mindkettő felépül a jelentkezés visszavonása után is. Csak már nem azzal az indoklással, hogy olimpiára pályázik a főváros, hanem, mert az FTC kap az államtól egy Fradivárosnak nevezett sportkomplexumot.

A Magyar Kézilabda Szövetség a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfi Európa-bajnokságra 22 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnokot épít Budapesten, a jégkorongszövetség 5-6 ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot építtet, ahol a játéktér lefedése után a küzdősportok olimpiai küzdelmeit lehet lebonyolítani. A Budapesti Teniszközpont felépítésére a Vasast kérte fel az állam, ez a beruházás várhatóan 17,5 milliárd forintba kerül. A Művészetek Palotája mellé 4-5 ezer fős konferenciaközpontot tervez a kormány, amely a súlyemelő-versenyek színhelye lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK