Olyasmiről tárgyalnak, amiről nem lehetne?

Úgy tűnik, olyasmiről tárgyal az egészségügyi tárca és az érdekképviseletek, amiről nem is lehetne. Ágazati kollektív szerződés ugyanis az egészségügyben nem köthető, ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér nem alkalmas - derül ki a nemzetgazdasági tárca szakállamtitkára válaszából, amelyet a rezidensszövetség kérdésére írt.
Szepesi Anita, 2015. december 10. csütörtök, 09:42
Fotó: Napi.hu

A Napi.hu is beszámolt arról, hogy november végén a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) jogértelmezésekre hivatkozva megkérdőjelezte az ágazati kollektív szerződésről folytatott tárgyalások létjogosultságát.

Dénes Tamás, az MRSZ akkori elnöke úgy vélte, a Magyar Orvosi Kamara kifogta a szelet az érdekvédelem hajójából, lehet, hogy önhibáján kívül, de megvezette a dolgozókat, amikor lemondott az életpályamodellről az ágazati kollektív szerződés érdekében, annak megkötésére az egészségügyben ugyanis jelenleg nincs jogi lehetőség. Vagy másként kell hívni ezt a konstrukciót, vagy vissza kell térni az életpályamodellhez.

December elsején az emberi erőforrás tárca lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írta, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár vezetésével folytatódnak a tárgyalások az egészségügyért felelős államtitkárság és az ágazati reprezentatív szakszervezetek, valamint az érdek-képviseleti és szakmai szervezetek között az ágazati kollektív szerződésről.

Így látja az NGM

Időközben a rezidensek a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárához, Cseresnyés Péter  fordultak a helyzet tisztázása érdekében. A december 9-én megérkezett, a szövetség honlapján olvasható válasz a szakorvosjelöltek értelmezését támasztja alá: az egészségügyben dolgozók együttes kollektív szerződést ugyan köthetnek, de annak ágazati kollektív szerződéssé minősítésére a Munka törvénykönyve szerint nincs lehetőség.

Megkerestük a témával korábban is foglalkozó Szabó Imre Szilárd munkajogászt, aki úgy fogalmazott: elég összetett az ágazati kollektív szerződések szabályozásának kérdése, ami a közszférát illetően hiányosságokra is utal.

Változott a szabályozás

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 2012-ig szabályozta a kollektív szerződés megkötését, külön említve az ágazati kollektív szerződést is. Az új Munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépésével a Kjt. speciális szabályait törölték, a közalkalmazottaknál is az Mt. általános szabályai alapján köthető kollektív szerződés.

Szabó szerint az egészségügyi és szociális ágazatban jelenleg is zajló ágazati kollektív szerződések tárgyalása érdekes kérdéseket is felvet. A jogszabályi környezet ezt a kérdést nem rendezi megfelelően. Külön kérdés, hogy ki tekinthető ebben az esetben munkáltatói oldalnak. A közszférában (vagy akár a civil, egyházi fenntartású intézményeknél), így ha lehetne is ágazati kollektív szerződést kötni, azt kivel teszik a reprezentatív munkavállalói érdekképviseletek. Az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény kifejezetten az Munka törvénykönyve hatálya alatt állókra vonatkozik.

Az ágazati kollektív szerződés akár megfelelő is lehetne az egészségügyben felmerülő visszásságok rendezésére, viszont ehhez szükséges a megfelelő jogszabályi háttér és munkaügyi kapcsolati rendszer kialakítása. Az viszont elfogadható, hogy az egészségügyi kormányzat egy olyan megállapodást kössön az érdekképviseletekkel, amelyek különböző minimum "standardokat" tartalmaznak, melyeket az állam (akár jogszabályi formában) garantál.

Miről is tárgyalnak akkor?

Az MRSZ leköszönt elnöke, Dénes Tamás szerint az államtitkár válaszának fényében különösen érdekes, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége a közgyűlésen változatlanul az ágazati kollektív szerződésről folyó tárgyalásokkal nyugtatta meg a tagságot, ami vagy tájékozatlanságra utal, vagy ezzel "megvezetik" az egészségügyben dolgozókat. Tisztázandónak tartja, miről folynak valójában ezek tárgyalások, ezzel nem csak a MOK-nak, hanem az összes részt vevő szervezetnek el kell számolni szerinte.

Sipka Balázs MRSZ-elnök szerint itt az ideje a cselekvő érdekvédelemnek, az utóbbi időben jellemző helyben járás helyett. Legfontosabb az egészségügyben dolgozók helyzetének rendezésére kinyilvánított kormányzati szándék, de olyan jogi megoldást nem lehet választani, amely nem kivitelezhető a jelenlegi jogszabályi környezetben, az ágazati kollektív szerződés pedig ilyen - mondta Sipka.

Mit mond az orvosi kamara?

Éger István, a MOK elnöke nem aggódik a szabályozás hiányosságai miatt, véleménye szerint nem ezen múlik a megoldás. Lapunknak úgy fogalmazott: ha a Munka törvénykönyve most nem is teszi lehetővé az ágazati kollektív szerződést, majd módosítják, ez a kormány dolga,  politikai döntés kérdése,  s ennél sokkal komolyabb ügyekben is gyorsan megszületett a megfelelő törvényi háttér. Felesleges ezzel foglalkozni, amikor valódi bajokra kell gyorsan megoldást találni - mondta Éger. A múlt héten elkezdett egyeztető tárgyalások valószínűleg a jövő héten folytatódnak, s mint lapunknak elmondta, bízik benne, hogy azok eredményre vezetnek.

Kérdésünkkel megkerestük az Emmi egészségügyért felelős államtitkárságát, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

enapi, 2015.12.10 19:56

A kormàny mulasztàsban van: nem vezettèk be a törvènyben előìrt mozgò bèrek bruttòsìtàsàt. Felelőse: Ònodi-Szűcs Zoltàn. Dènes Tamàs felvetèse jogos. Ne felejtsük mellette: annak a MOK-nak az alelnöki posztjàèrt indult ahol Èger az elnök...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html