Minden adott a súlyos aszályhelyzethez - megszólalt az OMSZ

A szokatlanul kevés csapadék, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet és a többször viharossá fokozódó szél is hozzájárult a jelenlegi aszályhelyzet kialakulásához - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
Szász Péter, 2019. április 4. csütörtök, 12:49
Fotó: Pixabay

2019 első negyedévében az előzetes adatok szerint alig több mint 40 százaléka hullott a sokéves csapadékátlagnak országosan. A középhőmérséklet  2,1 °C fokkal magasabb volt a sokéves átlagnál január és március között.

Különösen a legmagasabb nappali hőmérsékletek múlták felül az 1981-2010-es normál értéket, mintegy 3 fokkal az év első három hónapjában - írja az OMSZ.

A kevés csapadék hátterében a nagytérségi cirkulációs folyamatokat kell keresni. Februárban és márciusban Európa felett anticiklon épült ki, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódott, illetve elmozdult déli, délnyugati irányba. Az erőteljes anticiklon jellemzően meggátolta a frontok eljutását térségünkbe, csak a peremén érkeztek csapadékot adó léghullámok.

Amikor az anticiklon elmozdult nyugat, észak-nyugati irányba, akkor ugyan a frontok útja megnyílt térségünk felé, de az erős északnyugatias áramlás és a gyakori frontátvonulás miatt nagyon szeles volt az idő, ami fokozta a talajok kiszáradását. A gyors frontátvonulások során kevés csapadék hullott, illetve az Alpok és a Kárpátok hatására az észak-nyugatról érkező frontok csapadékmezeje szétesett, felhőzetük pedig elvékonyodott, ami kevés csapadékot eredményezett.

A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadékot mértek, ami messze elmaradt az 1981-2010-es sokévi átlagtól. A legtöbb, 30 mm körüli mennyiség a Dunántúlon Zala és Baranya megyében hullott. Ugyanakkor a fennmaradó területeken a havi összeg 15 mm alatti volt. A legkevesebb csapadékot Heves megyében összegezte az OMSZ, itt egy-egy állomáson a havi összeg nem érte el az 5 mm-t sem.

A márciusi havi összeg országos átlagban nem éri el a 11 mm-t az előzetes adataink szerint, ami alig több, mint a havi normál 30 százaléka. A szokásosnál jóval szárazabb terület márciusban kiterjedt a Duna mentére, átnyúlt a Bakony és a Vértes térségére is. Békés megyében mindössze 2-3 mm körüli értékeket mértek. Az Északi középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna-Tisza közét és a Nagykunságot mindkét hónapban elkerülték csapadékot adó légtömegek.

A februári hiány továbbra is jelentős volt, de némileg enyhült a Kisalföldön és Szatmárban, de ezeken a területeken is csak 40 százaléka hullott a szokásosnak. Dunántúl délnyugati régióiban 25 mm körüli mennyiség hullott, ami a sokéves átlag 60 százaléka.

HOZZÁSZÓLÁSOK