Ezeket az időjárási szélsőségeket kaptuk tavasszal

A tavasz az idén is melegebb volt a szokásosnál, és az előzetes adatok szerint az évszakos csapadékösszeg jelentősen felülmúlta az 1981-2010-es normált - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Szász Péter, 2019. június 4. kedd, 18:10
Fotó: Pixabay

A március meglehetősen meleg volt 8,5 Celsius fokos átlaghőmérséklettel, amely több mint 3 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, és ezzel az 5. legmelegebb március lett 1901 óta. Az áprilisi középhőmérséklet mintegy 1,3 fokkal múlta felül a normálértéket, a május azonban a jellemzően borongós, csapadékos időjárás miatt jóval hűvösebb volt: mintegy 2,5 fokkal maradt el a sokévi átlagtól. Az utóbbi évtizedekben utoljára 1987-ben volt hasonlóan hűvös a május, mint idén, 2019-ben - olvasható az OMSZ oldalán.

A tavasz legmagasabb hőmérséklete 30,9 Celsius fok volt, ezt április 26-án Békéssámson állomáson mérték. Az évszak során a legalacsonyabb hőmérsékletet, -9,3  fokoz március 28-án mért az OMSZ a Nógrád megyei Zabaron.

Március elején és április végén dőlt meg egy-egy napi melegrekord: március 4-én Sellye állomáson 21,7 fokot regisztráltak, míg Békéssámsonban április 26-án a csúcshőmérséklet elérte a 30,9 fokot ezzel új országos napi rekord született.

Május elején viszont hidegrekordok voltak gyakrabban: május 6-án megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet országos rekordja: Kékestetőn csak 2,3 fokos maximum hőmérsékletet mértek. A korábbi rekord 4,4 fok volt, amelyet szintén Kékestetőn regisztráltak 1957-ben.

Országos Meteorológiai Szolgálat

A fővárosban is megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja: a János-hegyen csupán 5,5 fokig melegedett fel a levegő. Majd május 15-én megdőlt az országos és a fővárosi napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja. Kab-hegyen mindössze 4,6 fokig emelkedett a hőmérséklet (korábbi rekord: 1919. Dobogókő, 5,3 fok). A fővárosban pedig Budapest János-hegyen 9,3 fokig melegedett fel a levegő, az 1940-ben Budakeszierdőn mért 9,4 fokos érték egy tizedfokkal dőlt meg.

Csapadék

A csapadék tekintetében az egyes tavaszi hónapok jelentősen különböztek egymástól. A rendkívül száraz márciusban az 1981-2010-es átlag alig 27 százalékát mérték. A szintén csapadékszegény februárral az első negyedéves összeg alig több mint 40 százaléka hullott országosan. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájai érintette aszály. Majd április átlag körüli csapadékot hozott, országos átlagban közel 40 mm hullott, ezzel enyhült a szárazság.

Májusban a frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd a fölénk húzódó mediterrán ciklon okozott átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, jégesővel. Az előzetes adatok alapján a 3. legcsapadékosabb volt az idei május országosan 1901-től, csak 2010 és 1939 májusa előzi meg a sorban. Országos átlagban mintegy 129 mm hullott, ami a sokéves átlag több, mint duplája. 2019 májusában a csapadékot szélsőséges térbeli és időbeli eloszlás jellemezte.

A tavasz folyamán a legnagyobb csapadékösszeget, 306 mm-t Kékestető állomáson mérte az OMSZ, míg a legkisebb csapadékmennyiséget a Hajdú-Bihar megyei Bagaméron, összesen 113 mm-t. A háromhavi összeg országos átlagban közel 180 mm volt, amely mintegy 26 százalékkal több az 1981 és 2010 közötti tavaszi összegek átlagánál.

Az idei, aszállyal kezdődő, majd csapadékosba forduló tavasz Magyarországon összességében a meleg és csapadékos tavaszok rangsorának felső 25 százalékában helyezkedik el.

Globálisan 2019-ben a március és az április is a 2. legmelegebb volt az uniós "Copernicus" földmegfigyelő program adatai szerint. Május elején a Csendes-óceán egyenlítői régiójában a tengerfelszín hőmérséklete már egy fokkal melegebb volt a szokásosnál: a kialakult El-Nino folytatódását prognosztizálják a nyári időszakra, ami várhatóan a globális átlaghőmérsékletre lesz hatással. A most ismert évszakos előrejelzések szerint hazánkban országos átlagban mindegyik nyári hónap melegebbnek ígérkezik az 1981-2010-es átlagnál.

HOZZÁSZÓLÁSOK