Ezért magas az Ön villanyszámlája is - megmutatjuk a részleteket

Adó formájában a költségvetésbe, továbbá az állami MVM-hez kerül a villanyszámlán befizetett forintok többsége. Az áram termelői ára a csekken szereplő összeg bő egyharmada, miközben a fogyasztók támogatják a távhő-rezsicsökkentést.
Major András, 2013. március 29. péntek, 07:14
Fotó: Napi.hu

Az áramtarifát, annak minden komponensének nagyságát hatóság, illetve jogszabály határozza meg. Az egyetemes (lakossági) szolgáltatásban jelenleg 1 kilowattóra villamos energiáért - áfával együtt - fizetett több mint 45 forint legnagyobb része, közel fele az áram nagykereskedelmi ára. A nagyereskedelmi ár két fő komponensre bontható: a nagykereskedők által érvényesíthető, jogszabályilag meghatározott 1,80 forint/kilowattórás árrésre, valamint magára a termelői árra.

A termelői ár szintén tovább részletezhető, azonban az egyes társaságok kimutatásaiból nem egységes kép rajzolódik ki, elsősorban az adatgyűjtések eltérő alapja miatt - mondja Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője. Az összehasonlító beszerzési ár (elismert költség) 17,60 forint/kilowattóra volt a vonatkozó 2011-es NFM rendelet értelmében, viszont a kereskedők által az egyetemes szolgáltatóknak értékesített áram átlagára 17,72 forint volt, a teljes beszerzésük fajlagos költsége pedig 18,68 forint/kilowattóra volt. (Mindezek alapján tehát az elvileg érvényesíthető árrésük sem nagyon jön ki így.)

Paks és az import a legolcsóbb

Az egyetemes szolgáltatók beszerzésének zöme az MVM Partner Zrt.-től (tavaly június óta a volt MVM Trade nagykereskedő jogutódja) történik az úgynevezett VEASz-ok keretében, ennek az értékesítési átlagára az említett 17,60 forint/kilowattóra (VEASz: az áramszolgáltató társaságokkal a privatizáció idején megkötött és az új villamos energia törvény alapján újratárgyalt Villamos Energia Adásvételi Szerződések). Az MVM Partnerre vonatkozóan nem áll rendelkezésre külön beszerzési forrásadat (az MVM szerződéses portfoliójának - volt hosszútávú megállapodások - összetétele lehet irányadó, tehát Paks, Mátra, Csepel).

Az összességében közel 19 forintos termelői ár az átlagos beszerzési árak súlyozott átlagából áll elő. A kereskedők beszerzési átlagárai 2012-ben a következőképp alakultak: 14,55 forint/kilowattóra import, 15,07 forint/kilowattóra a HUPX áramtőzsdéről, 34,94 forint/kilowattóra kát-áram a MAVIR rendszerirányítótól, 16,67 forint/kilowattóra közvetlenül a hazai erőművi forrásokból, míg a kiegyenlítő energia díját 30,36 forint/kilowattóráért számlázták le nekik. Azt is figyelembe véve, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. 12,28 forint/kilowattóra fajlagos árat kapott tavaly, az MVMP átlagos beszerzési ára valahol 15-16 forint/kilowattóra körül lehet a szakértő szerint. AZ MVM Partner adatai alapján a forrás-összetételben valamivel több mint 40 százalékot tett ki a szénalapon termelt, körülbelül 33 százalékot a nukleáris erőműben előállított, mintegy 7 százalékot a megújulókból (főleg biomasszából) termelt villamos energia aránya, a fennmaradó részt pedig az import fedezi.

Nagyításért kattintson a képre!

A nukleáris alapon termelt villamos energia esetében körülbelül 95 százalékos a tőkeköltség, ebbe a kiégett fűtőelemek elhelyezésének költsége, illetve az üzemanyagköltség is beleértendő. Ez utóbbi azonban talán az egyik leghomályosabb tétel, a fűtőanyagokat általában hosszú távú szerződések alapján értékesítik, az ebben rögzített árak pedig köszönőviszonyban sincsenek az urán árupiaci árfolyamával. A gázalapon termelt áram esetében 70 százalékos üzemanyagköltséggel lehet számolni.

Szén helyett a távhőre fizetünk

A lakossági fogyasztói ár további 3 százalékát, 1,46 forint/kilowattórát pedig a pénzeszközök (átfolyó tételek és támogatások, szénfillér, "kvázi adó") teszik ki. A pénzeszközök három komponensből állnak össze: szénipari szerkezetátalakítási támogatás, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása és kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása.

A közelmúltban változás történt az egyes tételek nagyságát illetően. A frissen elfogadott, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényjavaslat szerint a jövőben 19-ről 8 fillér/kilowattórára csökken a szénipari szerkezetátalakítási támogatás. Az innen elvett 11 fillér átkerül a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatásába, amely így 1,31 forint/kilowattórára emelkedik. (Ez gyakorlatilag a távhőtermelők megemelt kompenzációját jelenti, amit az érintettek a rezsicsökkentés ellentételezéseként kaptak meg.)

A kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása változatlanul 7 fillér/kilowattóra marad. Ekképp tehát a pénzeszközök összege továbbra is 1,46 forint/kilowattóra marad, azonban a távhő támogatása a szénipar rovására valamelyest növekszik. (A kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást 2011. második felétől vezették be, párhuzamosan a kötelező átvételi rendszer (kát) átalakításával: a korábban megújuló támogatásra jogosult gáztüzelésű kapcsolt termelők (például a távfűtő művek) ekkor kerültek ki a kát támogatott körből.)

Hétszer nagyobb az áfa, mint a kiskerárrés

A végső ár 21 százaléka az áfa (az egyetemes szolgáltatásban részt vevőknek nem kell energiaadót fizetnie, és piaci értékesítés esetén is csak a nem lakossági fogyasztóknak).

Végül a teljes összegnek mindössze 3 százalékát fedi le az egyetemes szolgáltatói árrés (1,316 forint/kilowattóra). Ez az, amit a szolgáltató működésre, karbantartásra és fejlesztésekre fordíthat. A MEH évente elvégzi az alkalmazott árrések vizsgálatát, és mivel számos változó befolyásolja a költségek évközi alakulását, természetes, hogy a felmérés néhány filléres eltéréseket állapít meg. A különbségeket a következő évi engedélyezett árrés megállapítása során veszik figyelembe.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

elmufioka, 2013.04.08 14:53

@Zodiakus:
Na végre, ezek konkrét kérdések.
A miért keresünk keveset nem kifejezetten az energiaiparra tartozik. Maga a tény természetesen azt az érzetet kelti, hogy az áram még drágább, mint valójában. Ez sem az energiaiparra tartozik.
Az abszolút ár vizsgálatában szűrném a különböző adókat, mert az sem az energiaipar sara. Bontsuk a maradékot energia- és hálózati díjra.
A magyar energiadíjak valamivel magasabbak, mint a kedvenc összehasonlítói gumicsontok (pl német árak). A némethez képest magasabb magyar nagykereskedelmi árak egyik oka, hogy a német árampiac árfolyamait eléggé lenyomja az a körülmény, hogy a német megújuló alapú villanytermelést (ami a német fogyasztás hatodát adta) kilowattóránként 2011-ben például 55 forintnal megfelelő euróval támogatta az állam. Ennek fedezetét adó formájában a bruttó áramárba építette. Eszerint indokolt volna legalább 5 forinttal felfelé korrigálni a német áramtőzsde árait, ha nem többel. Máris magasabb lenne a magyar áramtőzsde áránál. Mellesleg ugyanezt exportálják nekünk, megszorongatva a mi erőműveink bevételét, beruházási képességét.
Ott van az is, hogy a magyar gázerőművek ugyanúgy nyögik a Gazprom magyar piacra szabott árát, mint a lakosság.
Ami mind az energia-, mind a hálózati díjra hatással van, az az, hogy a szocialista ár- és munkaerőpolitikának köszönhetően a rendszerváltás idejére az iparág nagy része fülig csücsült az adósságban. Ezt a privatizációt követően sikerült leépítenie a tulajdonosoknak, de az sem nagyon segítette a dolgot, hogy az iparunk '90 utáni összeomlásával jelentősen csökkent az áramfogyasztás is. Az adósságcsökkentés költsége az amortizáció növekedésével járt, az pedig közvetetten hatott a működési költségekre is.
Az egységnyi fogyasztásra jutó hálózati díjat az is növeli a német értékhez képest, hogy eleve alacsonyabb a magyar egy főre jutó áramfogyasztás.
Ezen kívül ott van a privatizáció és az üzemeltetés körüli korrupció, valamint az ország pénzügyi kockázataiból megállapított tőkeköltség. Úgysem fogok tudni senkit meggyőzni ezek valós árbefolyásoló hatásáról, sem az utóbbi indokolt mértékéről, úgyhogy csak megemlítettem őket.
Ezeket ellensúlyozandó fel lehetne hozni azt, hogy Magyarországon magyar bér- és anyagköltség-viszonyok között kell működniük, ami alacsonyabb teher. Nos, részben, de csak részben ez figyelembe vehető, hatásának pontos megállapítására nem vállalkoznék, ugyanis egyes energiaipari berendezéseket egyszerűen nem gyártanak az országban, ezért külföldről, külföldi áron kell őket beszerezni. De mondom, nem tudom ez pontosan mennyi többletköltség.
Más tényező nem jut eszembe, jelentős szerintem nincs több. Azért felsoroltam néhány piactorzító dolgot, nem? Mégsem magasabb a magyar nettó áramár (sem ipari, sem lakossági fogyasztóknál), mint a német.
Bár kapásból volna egy ötletem, amivel ki lehetne hozni még 3 forint csökkenést a pillanatnyi viszonyokból. Pakson kívül (mert csak az olcsóbb az importnál) leállítani mindent és eladni ócskavasnak, a többit importálni. Azt meg döntsék el a rezsicsökkentést szorgalmazó nagyokosok, hogy ez mennyire lenne jó a GDP-nknek és a külkermérlegünknek. Csak jelzem, az utóbbit kb 250 mrd forinttal rontaná.
Én már tojok rá mit hisznek vagy hitetnek. Egyetemi szorgalmam és szakmai tapasztalatom meghozta gyümölcsét. Lelépek ebből az egymásnak feszülő közhelyes propagandaparádék és szakmagyilkosok országából, meg egyáltalán Európából, USÁ-ba. Ott hagyják és meg is becsülik, ha valaki elhivatott az energetika iránt. Nem szívesen teszem, de ezt az egészet itt meguntam, ott pedig várnak. Sok sikert az ártatlanoknak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2013.04.08 14:32

@DCVI:
Nem igaz, hogy se több, se kevesebb, hiszen te magad is észrevetted éles szemeddel, hogy az egyik tétel azt írták, hogy valamivel több. Csak épp minden alap nélkül becsülted meg ennek mértékét.
Ügyes vagy, végre kerestél 3 számot, fejlődsz. Bár nem a nettó, hanem a bruttó erőművi termeléssel szoktunk számolni, ezért igenis 19%, de ezt már nem rovom fel neked.
Na látod ez az (egyik) baj veled. Én tudom, hogy az erőművi beruházások elmaradása volt a cikk lényege. De micsoda az erőművi beruházás? Csak úgy lesz, mert egy szűk- vagy a közérdek azt óhajtja? Semmi piacképességi, versenyképességi, (műszaki) működőképességi vizsgálat? Tegyük fel, hogy mégis felelősen akarunk hozzáállni a befektetők és a nemzetgazdaság erőforrásainak felhasználásához. Ezesetben egy erőművi beruházást megelőző megvalósíthatósági tanulmányban nagy súllyal figyelembe veendők az importtényezők. De téged ne zavarjon meg a szakmaiság!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2013.04.07 16:24

@rigolya:
Nézzük akkor a számokat:
OMV:finomított mennyiség:19Mt/év és kútak száma:1750
Mol:finomított mennyiség:14Mt/év és kútak száma:750
Csak tisztán az OMV és a MOL semmi más leányvállalat,társulás,stb.
Kérésedre 2007-es adatok,hogy ne legyen visszaesés.
No és a munkabérek???Azt miért nem kérdezed???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.04.07 15:10

@Zodiakus: Honnan veszi, hogy a magyar kúton ugyanakkora vagy hasonló a forgalom?
Ausztriában is visszaesett 2007 óta az értékesített üzemanyag 20%-kal?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2013.04.07 15:04

Személyeskedés helyett vissza kéne térni az eredeti kérdésre.
Miért magas az áramára hazánkban?Vagy nem magas,csak mi keresünk keveset?
Miért keresünk keveset?
Kicsit elkanyarodnék az árampiactól.
Van egy osztrák benzinkút 24 órás nyitvatartással,van egy magyar hasonló paraméterekkel.
Mindkettőnél műszakonként 3 fő dolgozik.Azonos,majd azonos az ár,árképzés.Hasonló mennyiséget adnak el havonta.(hiába tankol az osztrák többet,de több is a kút.Így kútanként hasonló az eladott mennyiség mint nálunk)
A lényeg az hogy négyszer,ötször többet keres az osztrák.No,ez miért van???Ha ezt tudjuk,akkor már tudjuk az áram árának is helyét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html