Korábban az intézet márciusban módosította az előrejelzését, amikor 3,2 százalékos idei bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel számolt a korábban várt 3,0 százalékkal szemben. Az elemzésben kiemelik, hogy az építőipar és az ipar eddig a korábban gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az első negyedévben a magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban nem volt kiugró. A magyarnál ugyan alacsonyabb volt a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, gyorsabb viszont a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés.

Kapcsolódó

Magyarországon az első negyedévben kiemelkedő, 25 százalékos volt az építőipar fejlődése. Mivel ez a mélyponthoz képest következett be, az év során ennél szerényebb ütem várható. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött. A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7 százalékra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3 százalékkal emelkedett - közölte a GKI.

A kiskereskedelmi forgalom viszont az első negyedévben a tavalyinál is lassabban, 3,4 százalékkal bővült. Ez annak ismeretében is nagyon alacsony a GKI szerint, hogy idén a húsvéti forgalom áprilisra esett. Eközben ugyanis a reálkeresetek 8 százalékkal emelkedtek, és a foglalkoztatottak száma is 2,5 százalékkal bővült. Így a GKI szerint valószínű, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenése miatt, de még inkább annak következtében, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a "zsebbe fizetés". (Egyre bizakodóbbak a magyar munkavállalók.)

Az első negyedévben az átadott lakások száma ugyan csaknem másfélszeresére emelkedett, de ez csak 2000 lakást jelent. Budapesten azonban felére csökkent a lakásépítés, ezzel is összefüggésben a vállalkozások által az országban épített lakások aránya 50 százalékról 40 százalékra csökkent. Ebben azonban változás várható, összességében a tavalyi 10 ezer után idén 15, jövőre 20 ezer lakás átadása várható az országban - írja az MTI.

A 2014-2016-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a tavalyi év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, és februárban 2,9 százalékkal idei csúcsára ért. Az átlagos áremelkedés csökkenésében - áprilisban átlagosan már csak 2,2 százalékkal nőttek az árak - ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet. Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható.

A munkanélküliségi ráta 2017. február-április átlagában 4,6 százalék volt, 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor 0,2 százalékponttal magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A "valódi" munkanélküliség továbbra is 7 százalék körüli - közölte a GKI.