A korábbi tapasztalatok alapján a nagyobb cégméret általában magasabb üzleti bizalommal jár együtt, éves szinten nálunk is hasonló tendencia érvényesült. Az utóbbi hónapokban azonban a TOP-100 vállalatcsoport és a kis- és középvállalatok bizalmi indexei közelebb kerültek egymáshoz. A TOP-100 nagyvállalatok bizalmi indexe annyiban módosult az előző hónapokhoz képest, hogy a cégek többsége, számszerűen 73 százaléka a makrogazdasági konjunktúra szinten maradását várja, a gazdaság javulását illetve romlását vélelmezők aránya zsugorodott. Saját vállalkozásuk hat hónapon belüli lehetőségeit a szeptemberinél jóval optimistában értékelik meg a cégek. Októberben majdnem minden második nagyvállalat derűlátóan nyilatkozott üzleti lehetőségeiről. A belföldi értékesítési lehetőségeket a nagyvállalatok a szeptemberinél valamivel kedvezőbben ítélték meg, enyhén bővülő eladási lehetőségekkel számol a vállalkozások egyötöde, a forgalom stabilitásában bízik 45 százalékuk. A külföldi kereslet rövid távú megítélése tartósan kedvező, növekvő illetve szinten maradó igényekkel számol a cégek 47-48 százaléka. A bizalmi mutató kedvező értékét a havi rendelésállományi adatok alátámasztják, az új exportrendelések októberben 47 százalékkal haladták meg az előző évi szintet. A termelés bővítését a vállalatok széles köre, 54 százaléka reális lehetőségnek tekinti. A készletek változása nem utal a konjunkturális viszonyok érdemi változására. A gazdasági környezet megítélése javult az előző hónapokhoz képest, a bizonytalanság fokozódásától a nagyvállalatok mindössze 15 százaléka tart. A TOP-100 vállalatcsoport beruházási aktivitása az elmúlt két évben erősen ingadozott, októberben a cégek fejlesztési terveit összegző index érezhetően javult. A kis- és középvállalatok üzleti várakozásainak mérőszáma a szeptemberi stagnálást követően októberben kismértékben emelkedett. A bizalmi felmérések eredményeiből kirajzolódó trendvonal az év eleje óta mérsékelten emelkedik. Októberben rövid távon a makrogazdaság javuló kilátásaival számol a kis- és középvállalatok 14 százaléka, változatlan viszonyokat prognosztizál 43 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya az előző hónapokénál magasabb. A KKV-k valamivel derűlátóbban ítélik meg saját gazdasági helyzetüket, mint a nemzetgazdaság esélyeit. Vállalkozásuk helyzetmegítélésében 23 százalékról 31 százalékra nőtt a javulást vélelmezők aránya, miközben a negatív előrejelzések részesedése négy hónapja alig változott, értéke 34 százalék. A tevékenységüket bővítő cégek aránya októberben 33 százalékról 40 százalékra nőtt, éves visszatekintésben ez a legmagasabb érték. Piacképességük mérsékelt ütemű javulása miatt a hazai vállalatok kevesebb mint negyede jelezte a beszállítói lehetőségek várható bővülését. A jövő évi költségvetés tervszámainak ismeretében újabb keresletcsökkentő intézkedések nem várhatók, erre tekintettel belföldi piacain a kis- és középvállalatok 48 százaléka változatlan, 26 százalékuk kismértékben bővülő kereslettel számol. A következő fél évre vonatkozó pesszimista előrejelzések aránya szeptemberhez képest csökkent. Hat hónapon belül pénzügyi helyzete rosszabbodásától tart a cégek egyötöde, változatlan likviditással kalkulál 59 százalékuk. A válaszok megoszlása az előző hónaphoz képest némileg kedvezőbb.