Óraátállítás: veszélyekkel járhat

A téli időszámításra való áttérés kevésbé ártalmas az emberi szervezetre, mint a nyári, de így is ingerlékenység, lehangoltság és a koncentrálóképesség csökkenése is jelentkezhet, különösen a kiemelt kockázatú betegségcsoportok esetén.
Domokos László, 2019. október 25. péntek, 12:28
Fotó: Shutterstock

A téli időszámításra áttérés nem viseli meg annyira a szervezetet, mint a nyárira átállás, de vannak olyan betegcsoportok, amelyeket érint - mondta Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense az az InfoRádióban.

Elsősorban a krónikus betegségben szenvedő idősek és a kisgyerekek érzik meg, mert ez az egy óra a belső órájukat nagy mértékben megváltoztatja. Az átállás ezekben a csoportokban jelentősen nehezebb, napokat vesz igénybe, de vannak, akiknek két hétbe is beletelik, mire megszokják.

A járulékos tünetek közül a leggyakoribb az alvászavar, könnyebben felébredhetünk, és jóval fáradékonyabbak lehetünk. A tünetek között van a koncentrálóképesség csökkenése is, fokozódik a balesetveszély. Az orvos azt tanácsolja, ha fáradtabbnak érezzük magunkat, akkor inkább álljunk meg az autóval, és pihenjünk 15 percet - mondta az orvos.

Az óraátállítás miatt a depresszió kialakulásának valószínűsége is nő, de a sötétben töltött órák száma is provokálhatja a tüneteket. Ha hangulatzavart tapasztalunk, érdemes felkeresni a kezelőorvost a megfelelő terápia érdekében - tette hozzá a szakértő.

Idén a téli időszámítás kezdete október 27-e vasárnap, amikor hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát. Az EU tavaly döntött arról - a lakosság megkérdezését követően -, hogy várhatóan 2021-től eltörlik az évi kétszeri óraátállítást. A tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - 2020 tavaszáig kell eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják.

Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár - írta korábban a Magyar Alvás Szövetség.

A szervezet szerint az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket. A rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.

HOZZÁSZÓLÁSOK