Gyorsan közeledik az utolsó szokásos óraátállítás. A kritikai hangok és az egyre intenzívebb vita miatt 2019. március 26-án az Európai Parlament (EP) a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött.

Korábban az EP szakbizottsága is támogatásáról biztosította az óraátállítás megszüntetését, valamint tavaly Brüsszel európai konzultációt indított a kérdésről, amiben a 4,6 millió válaszoló 80 százaléka az átállítás megszüntetésére szavazott.

Az EP döntése alapján azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. Egyelőre még nem dőlt el, hogy ki hova vált, az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.

Ha a bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egyéves halasztását javasolhatják.

A magyar kormány eddig nem jelentette be, hogy melyik számításhoz csatlakozunk, de egy éven belül ebben a kérdésben már biztosan döntés születik. Még egy óraátállítás így biztosan lesz - de ha a nyári létet választja, akkor kettő is - 2020. október 25. vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.

A téli időszámítást választó országok utolsó váltása pedig a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást energiamegtakarítási céllal.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatása kapcsán a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket.

A kérdés tavaly az Országos Meteorológiai Szolgálat is állást foglalt. Eszerint bár a magyarok többsége a nyári időszámítást preferálja, mert akkor este tovább van világos, a meteorológiai előrejelzések szempontjából nem ez a célravezető.

A vasárnapi óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja - adta hírül a MÁV Start Zrt. Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek 2 óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, ezért 60 perccel később érkeznek az óraigazítás utáni állomásra. A jelenleg csak belföldön közlekedő Dacia nemzetközi vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint 3 órakor indul a Keleti pályaudvarra. Körülbelül 60 perccel később érkezik meg Budapestre vasárnap délelőtt Münchenből a 463-as számú, Kálmán Imre EuroNight vonat. A Keleti pályaudvarról, március 28-án 20:40-kor induló, 462-es számú Kálmán Imre EuroNight Münchenbe - az eredeti menetrendhez képest - körülbelül 60 perccel később érkezik meg.