Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A miniszterelnök évértékelőjében igyekezett kerülni az olyan kínos témákat, mint az IMF-hez való fordulást és az EB-vitát, miközben az a várakozások dacára sem derült ki, mire számíthatunk a kormányzati munkában - így összegezhető a Napi Gazdaság Online által megkérdezett politikai elemzők véleménye.

Antal Attila

Orbán Viktor évértékelőjét alapvetően két motívum jellemezte - véli Antal Attila, politikai szakértő. Egyrészt - kapcsolódva a korábbi napok "enyhülést" beharangozó nyilatkozataihoz - a miniszterelnök már a kormányzás második, konszolidált szakaszára próbál készülni. Itt a fő üzenet az volt, hogy a két szélsőség között (a baloldal, aki mindenkivel, a szélsőjobb, aki senkivel sem egyezik meg) a közép az, amely alkalmas az ország valódi értékeinek képviseletére.

A másik oldalon Orbán Viktor ismét elővette a 2010-es kötcsei üzenetet, vagyis azt, hogy a középosztálynak szövetséget kell kötnie a leszakadókkal, illetve, hogy a kormányzás alapja és fő cél csoportja a "nemzeti középosztály".

Ez a két motívum azonban súlyosan szemben áll egymással, s alapvető kétségekkel tölthet el bennünket a tekintetben, hogy a kormányzás második fele valóban a bethleni konszolidáció mércéjével mérhető - fogalmazott Antal. A miniszterelnök évértékelőjének legmeglepőbb sajátossága, hogy épp azokat az elemeket értékelte az elmúlt időszak sikereként, amelyek alapvető társadalmi kockázatokkal és robbanással fenyegetnek: a bebetonozott egykulcsos adórendszer, új munkahelyek teremtése, az államadósság csökkentése és a kierőszakolt végtörlesztés.

Az évértékelő alapján nyilvánvalóvá válhatott, hogy a kormány nem tudja vagy nem akarja összeegyeztetni a kabinet gazdaság- és társadalompolitikai céljait és az abból következö realitásokat, egészen egyszerűen nem veszi számításba, hogy a (felső) középosztály és az alsóbb társadalmi csoportok "szövetségébe" utóbbiak beleroppannak - vélekedett Antal Attila.

Gyömöre Máté, Magyar Progresszív Intézet

A kormányfő idei évértékelő beszédében igyekezett kerülni az elmúlt hónapok olyan "forró témáit", mint a 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatot jelentő IMF-hez fordulást, vagy éppen az Európai Bizottsággal folytatott, kötelességszegési eljárássá "fajult" vitát - hívta fel a figyelmet Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Mindezzel a saját tábor számára elsőre "nehezen fogyasztható" ügyeket került ki. A fideszes szavazóbázisnak e helyett az elmúlt másfél év sikereinek hangsúlyozásával üzent, így ennek volt köszönhető az is, hogy a kormányfő saját eredményeit igyekezett végig szembe állítani a korábban szerinte alig sejthető európai gazdasági és politikai válsággal, valamint a szocialista kormányok "nehéz örökségével". Ez pedig megadta kormányzásának értelmezési keretét is.

Mivel elsősorban egy összegző, korszakot lezáró évértékelő beszédről volt szó - melynek végén a sajtó előzetes várakozása ellenére - nem tudtunk meg többet az előttünk álló időszakról és az új kormányzati hangnemről sem - mutatott rá Gyömöre. Ezzel szemben Orbán Viktor többször ismételte a tavalyi beszédében elmondottakat, így például a nehéz kiinduló helyzet, valamint az aktív munkavállalókra épülő gazdaság sem új elem. Egy évértékelő beszéd persze jellegéből fakadóan nem alkalmas arra, hogy a jövő gazdasági és politikai programját felvázolja, mégis meglepő volt, hogy a miniszterelnök szinte teljes beszédében a múlttal foglalkozott - tette hozzá az elemző.

Böcskei Balázs, IDEA

A miniszterelnök a felé irányuló előzetes várakozások ellenére sem egy "konszolidációs" évértékelő beszédet mondott, hanem egy válságból kilábaló Magyarország "kormányzati történetét" mesélte el - véli Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Az uniós kritikákra - a megegyezés szándékán túl - tulajdonképpen nem reagáló beszédében, a válságban lévő Európa képe is csak díszletként szolgált az "új alapokon álló Magyarország" számára. A különadók elfogadásának módján túl a miniszterelnök nem gyakorolt további önkritikát, már ami a kormányzás hatalomtechnikai felfogását illeti - mutatott rá Böcskei.

Az évértékelő beszéd a 2010 tavasza előtti kormányzást értékelte, mintsem Magyarország elmúlt egy évét. Ahhoz képest, hogy közel két év telt el a kormányzati ciklusból az évértékelőnek még mindig jelentős részét tette ki a kormányváltás előtti politikával való szembehelyezkedés. Mindez akár egy beismeréssel is felér, azaz az Orbán-kormánynak egyelőre nincs érdemi alternatív forgatókönyve a társadalmi és gazdasági krízis kezelésére. Beszédében "a magyar néppel" szembe a kritikus ellenzéket állítja, amikor úgy fogalmaz: Magyarország csődjéről beszél, aki azt mondja, az ország elbukik a megújulásért vívott küzdelemben, az nem tudja, mit beszél, nem ismeri az országot, nem ismeri a magyar embereket. Ezt akár tekinthetjük egy korábbi mondatának, "a haza nem lehet ellenzékben" felújított formájának is.

Juhász Attila, Political Capital

Két dolgot emelt ki Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője: a beszéd fontos eleme volt a középosztály támogatásának üzenete. Ezzel kapcsolatban azonban az elemző szerint teljesen téves a kormány helyzetértékelése, az adórendszer átalakítása és az egyéb a beszédben említett intézkedések ugyanis a felső és a felső-középosztályt támogató politikát jelentenek, amely pedig jóval szűkebb réteg, mint a megerősítés üzenetében foglalt középosztály fogalma. A felső-középosztály alatti rétegek folyamatosan rosszabbul jártak az elmúlt másfél évben, folyamatos lecsúszást élnek át, ami ugyan nem az Orbán-kormány idején kezdődött, azonban tovább gyorsult annak intézkedései nyomán.

A másik momentum Juhász szerint, hogy a miniszterelnök a befektetők számára kiszámítható gazdasági környezetről beszélt - az elmúlt másfél év kormányzati gazdaságpolitikájából és a befektetői reakcióiból azonban az látszik, hogy ez a célkitűzés sem teljesült. Az elemző szerint éppen ez az egyik legnagyobb problémája a kabinetnek, az ebből adódó bizalomvesztés pedig nemcsak nemzetközi szinten, hanem a hazai vállalkozások körében is jelentkezik.

Ez az évértékelő beszéd tavaly is elhangozhatott volna - fogalmazott Juhász, véleménye szerint a kormányfő nem reagált a kormány előtt álló aktuális kihívásokra, csak érintőlegesen ejtett szót például az EU-IMF tárgyalásokról, illetve arról, hogy a korábbi "szabadságharcos" retorikát felváltotta egy kompromisszumkészebb nemzetközi kommunikáció - ezekkel kapcsolatban Orbán semmilyen érvet nem szolgáltatott a saját közönség felé sem.