Orbán szerint új politikai időszak kopogtat Európa ajtaján, a nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat szeretnének az emberek. Európa két évtizede még nagyratörő célokat tűzött ki maga elé, de ezek közül egyiket sem valósította meg. Orbán Viktor példaként említette a közös európai-ázsiai gazdasági térség létrehozásának vagy a független európai biztonságpolitikának a tervét, amelyek kudarcot vallottak - vélekedik Orbán.

A miniszterelnök az új európai politikai időszakkal kapcsolatban azt nevezte az első kérdésnek, hogy Európa és az Európai Unió mennyire áll készen arra, hogy alkalmazkodjon ehhez. A helyzet komplikált, sőt nehéz, amely a nyílt és őszinte vitát érdemel.

A kormányfő kijelentette, a világpolitika döntő eleme, hogy új vezetője van az Egyesült Államoknak és arra hívta fel a figyelmet, ideje komolyan venni az új amerikai elnököt.

Orbán Viktor kifejtette, hogy noha tavaly a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból, Olaszországban decemberben népszavazáson nyilvánítottak véleményt az emberek, a világ vezető katonai hatalmának pedig új vezetője van, sokan arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy nem a valóságot látjuk.

Véleménye szerint az új amerikai politika szempontjából történelmi mondat hangzott el Donald Trump új elnök részéről, amelynek lényege: minden országnak joga van a saját nemzetét előtérbe helyezni. A kijelentést a magyar miniszterelnök jó hírnek nevezte és reményként értékelte, hogy ez a fajta változás a közeljövőben bekövetkezik és a multilaterális kapcsolatok kora végéhez ért.

Úgy vélekedett, többközpontú világrendszerre kell felkészülni. Beszédében úgy fogalmazott, "nincs egyetlen üdvözítő modell", és a multilaterális megállapodások helyett a bilaterális kapcsolatokra kerül majd a nagyobb hangsúly.

A 2008-as gazdasági válságot követően a világpolitikában paradigmaváltás történt. A világ korábban egy hatalmi rendszer köré épült, a most épülő rendszer azonban többpólusú lesz. Mivel ilyen változás még nem történt a világban, abban nincs egyetértés, vajon milyen lesz ez az új világpolitikai struktúra - mondta Orbán Viktor.

Úgy vélekedett, hogy Európa egyszerre négy válsággal kénytelen szembenézni; gazdasági-versenyképességi, demográfiai, biztonsági és külpolitikai krízis van egyszerre.

A külpolitikai válság a miniszterelnök szerint úgy értendő, hogy jelenleg Európa nem vagy csak nagyon kis mértékben képes befolyásolni azokat a folyamatokat, amelyek a térségben zajlanak. Példaként a szíriai és az ukrajnai konfliktust említette.

Felidézte, hogy a következő években az európai gazdasági növekedés 1-2 százalék lesz, a kontinens globális szereplőből regionális szereplő lett, és hamarosan azért is meg kell majd küzdenie, hogy regionális hatalom maradhasson.

AZ EU új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a megfeneklett szabadkereskedelmi tárgyalások helyett. Emellett lehetőséget kell keresni és megállapodást kötni Kínával és Oroszország kérdését is vissza kell helyezni a napirendre - vélekedett a miniszterelnök.

Orbán az Európai Néppárt elnökével tárgyalt

A jövő heti máltai EU-csúcstalálkozóról, az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról tárgyalt egymással csütörtök délután Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke az EPP brüsszeli székházában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A migráció témaköre az egyik legfontosabb prioritása az EU soros máltai elnökségének, így ez a kérdés nagy hangsúllyal szerepelt Orbán Viktor és Joseph Daul megbeszélésén, különös tekintettel arra, hogy a - Fideszt is soraiban tudó - EPP kongresszusát is Máltán rendezik meg március végén. A csütörtöki tárgyaláson a magyar és a francia politikus országaik belpolitikai aktualitásairól is szót ejtett.

Orbán Viktor ezt követően a kereszténydemokrata irányultságú CDI pártszövetség vezetőségi ülésén vett részt Brüsszelben, ennek a szervezetnek a magyar miniszterelnök jelenleg az egyik alelnöki tisztségét tölti be - tájékoztatott a sajtófőnök.