Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatás alapján, a megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majdnem háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.

Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - a fiatalok körében különösen magas, majd' 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek.

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. Ez - különösen az utóbbi - a két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy kivándorolt. A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - ez nagyságrendileg 1,2 millió főt jelent. A fiatalok körében különösen magas, tízből majd' minden negyedik válaszadó (37 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét - ez további kb. 530 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A középkorúak körében 13-15 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (2 százalék).

A politika nagyon sokakat nyomaszt

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket (55 százalék), a bizonytalan jövőt (28 százalék), és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említik okként. Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. Csupán 7 százalék elmíti az okok között a előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely. Ez utóbbit két évvel ezelőtti kutatáshoz képest sokkal kevesebben említették; akkor több mint háromszor ennyi megkérdezett, 23 százalék tartotta ezt oknak.

Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát tízből hat megkérdezett említ (58 százalék), és politikai okot a válaszadók egyharmada (33 százalék).

Munkaerőhiányt tízből hat megkérdezett tapasztal (58 százalék). Ennek az elsődleges következményei, hogy nincs elég orvos és/vagy nővér (46 százalék), bezárnak a kisboltok (38 százalék), illetve bezárnak a vendéglátó helyek (22 százalék). A fellépő problémák és sorrendjük minden vizsgált társadalmi csoportban hasonló.  A megkérdezettek szerint munkaerőhiány elsődleges oka elsősorban az alacsony fizetések (62 százalék), és hogy a képzett emberek már külföldön dolgoznak (55 százalék).