A kormányfő beszédében rámutatott, hogy ma a magyar export több mint 85 százaléka az Európai Unióba irányul. Emlékeztetett, hogy három éve a nem európai országokba irányuló magyar export még csak 8 százalék volt, ma 12, a cél pedig az, hogy 2018-ra elérje a 33 százalékot. Ezért is látogatott a vezetésével politikai-üzleti delegáció Indiába. A keleti nyitás stratégiájára is utalva a minisztrerelnök hangsúlyozta, erős magyar-indiai gazdasági kapcsolat nélkül a nem európai kivitelre vonatkozó egyharmados célkitűzés megvalósítása lehetetlen.

Orbán Viktor - a fórumon jelen lévő több mint 70 magyar és több tucat indiai üzletember előtt - egyebek mellett az építőipart, az energetikai szektort, a víz- és a hulladékgazdálkodást, valamint az információ- és a biotechnológiát említette a magyar-indiai gazdasági együttműködés lehetséges területei között, hangsúlyozva azt is, hogy Magyarországon zajlik az újraiparosítási program.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy közvetlen légi összeköttetés nélkül rendkívül nehéz az állandó kapcsolat kialakítása a két ország között, ezért reményének adott hangot, hogy hamarosan közvetlen járat közlekedik majd Budapest és Mumbai (korábbi nevén Bombay) között.

A miniszterelnök kitért arra, hogy több mint kilencezer magyar dolgozik indiai tulajdonban lévő gyárakban.

Indiában, a világ második legnépesebb országában a hagyományos falusi földműveléstől a csúcstechnológiáig szinte minden terület megtalálható a gazdaságban. India az egyik leggyorsabb gazdasági növekedést éri el a világban, a gyors ütemű fejlődést a szolgáltatások és a feldolgozóipar táplálják, a növekedést a belső piac vezérli.

A magyar kormány már két indiai céggel kötött stratégiai együttműködési megállapodást: az informatikai szolgáltatást és tanácsadást nyújtó Tata Consultancyvel, valamint a transzformátorokat és nagyfeszültségű gépeket gyártó CG Electric-kel.