Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormányfő kifejtette, hogy a csúcstalálkozón az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállami vezetők egyfelől megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket, másfelől döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről. Ami a kijevi vezetéssel szembeni elvárásokat illeti, Orbán Viktor szerint a csúcsvezetők által elfogadott szöveg a leghatározottabban kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívja az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen.

Ezzel kapcsolatban a kormányfő kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. Magyarország nem csupán rossznak, hanem egyenesen illegitimnek minősítette a törvény eltörlését, amit aztán az államfői teendőket átmeneti jelleggel ellátó Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök nem írt alá - tette hozzá.

Még nincsenek gazdasági szankciók

Az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra. Mint elmondta, a mostani bővítés után 33 nevet tartalmaz a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott tisztségviselők listája. A csúcsvezetők döntöttek az Oroszországgal való uniós, illetve kétoldalú tárgyalások lemondásáról is. Orbán a sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszában leszögezte: a paksi atomerőmű bővítésének kérdését ez nem érinti, az ugyanis lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni.

A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Ukrajna ma nagyon nehéz helyzetben van, állami létének gazdasági alapjai kérdőjeleződtek meg, és ilyen körülmények között az EU részéről az a helyes politika, ha Ukrajna melletti kiállását, az ország támogatásának a készségét hangsúlyozza. Orbán szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "technokrata szemléletű követelményeket", így jelentős energiaár-emelési követelményt fogalmazott meg Ukrajnával szemben.

Hamarosan Szlovákia felől is jöhet gáz

Orbán a sajtótájékoztatón közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország - kapcsolódva a szlovák-cseh összeköttetéshez - észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben. Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben - mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban - előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson Ukrajnától függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Kifejtette azon véleményét, hogy az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a magyar kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát.

Az uniós országok közt zajló vitában - derült ki Orbán beszámolójából - Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználásának az aránynövelése. Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan.

Ipari rezsicsökkentést tervez a kormány

A miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatójáról sem hiányzott a rezsicsökkentés. Orbán ugyanis az ukrán helyzetről szóló tájékoztatása után azt is kijelentette: a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné. A miniszterelnök ismét megerősítette: álláspontja az, hogy a versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részletei ismertetését "egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának" nevezte a kormányfő.