Az EU külön válságkezelést dolgozott ki az eurózónán belül lévő államok számára, míg az eurózónán kívüli országoknak "jószerével nem jutott semmi" - fogalmazott a Fidesz elnöke. Orbán szerint a közép-európai bankok kiszáradnak, nem jutnak euróhoz, másrészt pedig az Európai Unió gazdagabb tagállamai protekcionista irányba fordulnak, és az ipari termelést is megpróbálják saját államhatáraikon belül tartani. Orbán Viktor ezt nem tartja elfogadhatónak, hiszen - mint mondta - azért adta el Magyarország pénzügyi rendszere tekintélyes részét a nyugatiaknak, mert ők vállalták, hogy finanszírozni fogják a magyar gazdaság hiteligényét. A Fidesz elnöke szerint a másik probléma az, hogy az Európai Központi Bank nem hajlandó az euróövezethez tartozó államok bankjaival azonos feltételek mellett eurót biztosítani olyan bankoknak, mint például az OTP, amelynek központja Magyarországon van. Az Európai Néppárt alelnöke a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy az Európai Néppárt miniszterelnökeinek következő csúcstalálkozóján Közép-Európának egységesen kell fellépnie ebben az ügyben. Mint mondta, reményei szerint erről meg tud állapodni a cseh miniszterelnökkel is, akivel szintén pénteken tárgyal Prágában. A pártelnök közölte: hitet kell tenni amellett, hogy az Európai Unió nyitott gazdasággal rendelkező államok társulása, és minden problémát együtt kell megoldani, beleértve a mostani válságot is. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az eurózónához, a Fidesz elnöke úgy válaszolt: a mostani magyar kormány működése alatt semmiképpen, mert a kabinet alkalmatlan arra, hogy megteremtse a bizalmat az euró bevezetéséhez. Szerinte ezért a kormányváltás és az euró bevezetése két szorosan összekapcsolódó dolog. "Magyarország és az euró közeledése egy rossz leányregényhez hasonlít: egyszer már majdnem házasságot kötöttünk, aztán szétváltak útjaink, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor találkozunk a jövőben" - fogalmazott.