Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tárgyaltunk Magyarországról, a mélyebb és integráltabb gazdasági unióról, és szóba került az Európai Tanács soron következő ülésének napirendjén lévő következő hétéves uniós költségvetés kérdése is -  mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös brüsszeli sajtótájékoztatón. A többéves költségvetési kerettel kapcsolatban Barroso elmondta: egyetértettek abban, hogy nagyon fontos egy jó egyezség elérése, hiszen az európai költségvetésből minden tagállamnak származik előnye, ehhez azonban szükséges még az Európai Parlament hozzájárulása is. Az integráltabb gazdasági unióval kapcsolatban megjegyzete: a bizalom helyreállítása az eurózóna tagoknak is hasznára válik, ezért fontos, hogy minél több ország csatlakozzon az egységes bankfelügyeleti rendszerhez.

Barroso a Magyarországot érintő ügyekkel kapcsolatban elmondta: lépésről-lépésre minden aggályos kérdésre megtalálják a megoldást. Példaként a bírák nyugdíjazását említette, amelynek gyors lezárásában bízik, és úgy vélte, ahhoz, hogy a többi ügyben is megtalálják a megfeleő megoldást, a bírák nyugdíjazása esetében látott együttműködés szükséges.

Megtárgyalták a magyar gazdasági intézkedéseket is - üdvözölte az elért költségvetési konszolidációt és sürgette az erőfeszítések fokozását a 3 százalék alatti hiány elérése érdekében. Barroso elismerte, hogy az intézkedések komoly terhet jelentnek a lakosságnak, határozottnak kell lenni az egyensúlytalanság elleni küzdelemben, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: fontos a deficitet 3 százalék alatt tartani, de a reformok minőségére is hangsúlyt kell fektetni a mennyiséggel szemben. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az Európai Bizottság a legutóbbi intézkedéseket a február 22-én megjelenő prognózisában fogja értékelni.

A konfliktusos kérdések lezárulhatnak

Orbán Viktor Barroso felszólalását követően elmondta: áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek Brüsszel és Budapest között feszültséget keltettek. Voltak olyanok, amelyekben egyetértettek és voltak olyanok, amelyekben különböztek a nézetek. Orbán szerint sokan feszültségként és botránykőként értelmezték, hogy Magyarország a véleménykülönbségek rendezéséért bírósághoz fordult. A miniszterelnök elismerte, nem mindenben tudta Magyarország álláspontját megvédeni, ilyen volt a bírák nyugdíjazásának ügye. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság az Európai Bizottság álláspontját fogadta el végül - jegyezte meg Orbán.

A magyar kormányfő értékelése szerint egy év elteltével elmondhatjuk: lényegében minden konfliktusos kérdést így vagy úgy lezárhattunk, Magyarország és a Bizottság kapcsolatát pozitív irányba meg tudtuk újítani.

A gazdasági teljesítményekkel kapcsolatban megjegyezte: "szégyelljük, de Magyarország 2004-es uniós belépése óta túlzottdeficit-eljárás alatt van."  Mindent megtettünk, hogy lekerüljünk a szégyenpadról, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is 3 százalék alatt volt a hiány, "így volt ez három éven át, és így lesz 2013-ban is" - szögezte le. Orbán ugynakkor jelezte: el szeretné érni, hogy 2013-ban meggyőző bizonyítékok alapján kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Magyarországnak rugalmas hitelkeretre lett volna szüksége az IMF-től, nem hitelre. "Hitel nem kell, többre nincs szükségünk. Magyarország ugyanakkor továbbra is fenntartja a kérését, amíg az EU/IMF-páros végleg nem mond nemet, addig ez érvényben marad" - hangsúlyozta. Magyarország képes a pénzpiacokról finanszírozni magát, nem akarja elhagyni a pénzpiacokat - tette hozzá. (Orbán ezt megelőzően elismerte, hogy a kormány a rugalmas FCL-típusú hitelkeretet kérte a Nemzetközi Valutaalaptól, ám az IMF erre nemet mondott.)

 

Vissza akarunk térni a megbízható, respektált országok körébe a költségvetés szempontjából is. Magyarország támogatja a minél szorosabb integrációt és mindent meg fogunk tenni azért, hogy a bankuniót minél hamarabb be lehessen vezetni, illetve ki fogjuk jelölni azt a menetrendet, ami alapján Magyarország a bankunió egyik-másik eleméhez közeledhet - közölte a kormányfő.

Barroso egyik megjegyzésével kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: nem a megszorítások miatt viselt komoly terhet a lakosság az elmúlt két évben, "mi nem alkalmaztunk megszorításokat, mi az ország teljes megújításának átszervezésének útját járjuk" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán szerint Magyarország nem egyszerűen kezelni akarja a válságot, hanem felkészíteni magát a válságutáni időkre, mivel a krízis elmúltával Európa is más lesz. Magyarország Európai sikertörténet lesz - fogalmazott Orbán.

Ez nem politika!

Az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón többször kiemelte a jó együttműködést Magyarország és az uniós végrehajtó testület között. Barroso többször hangsúlyozta az Európai Bizottságot ért kritikákra utalva, miszerint túl keményen bánna Magyarországgal: ez nem politikai preferenciákról szól, hanem az uniós törvények tiszteletben tartásáról. Kötelezettségi eljárások nem csak Magyarország ellen indulnak, hanem sok más tagállam ellen is, beleértve a nagyokat is. Ennek kapcsán az EB szerepét egy jó focibíróhoz hasonlította, utalva arra, hogy Orbán Viktor mellett ő is rajong a fociért. Barroso szerint nincs sikeres focimeccs erős és fair bíró nélkül. Az EB szerepe az, hogy az uniós szabályok végrehajtását ojektív intézkedésekkel betartassa, a politikai tényezők mellőzésével - hangsúlyozta az elnök.

Barroso megemlítette, hogy az MNB függetlenségét érintő kérdést 2012 áprilisában lezárták, a bírák nyugdíjazása kapcsán született bírósági döntésre adott magyar választ a Bizottság most elemzi, de szinte biztosra vette, hogy az ügy pozitív végeredménnyel zárul. Egy másik, még az Európai Bíróság előtt lévő távközlési adó ügyében a bíróság még nem jelezte, mikor születik döntés.