A magyar Orbán kettős játéka "Brüsszel diktátumával" szemben címmel közölt budapesti tudósítást a Le Figaro. A francia konzervatív lap szerint nem kérdés, hogy a Fidesz fog győzni az európai parlamenti választásokon Magyarországon induló nyolc párt közül, a második hely viszont még nem dőlt el a Jobbik és az MSZP között. A cikkszerző Helene Bienvenu úgy véli, hogy "egyetlen dolog biztos": a Fidesz a nemzeti érdekek védelmének kártyáját játssza ki Brüsszelben. Orbán táborának stratégiája az uniós csatlakozásban csalódottak számára is választ próbál kínálni, miközben a miniszterelnök a múlt héten Berlinben a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján történelmi sikerként értékelte a 2004-es bővítést.

A tudósító hangsúlyozta: Orbán "finom kettős játékot folytat: a körülményektől függően Európa-barát vagy szuverenista". Miközben első kormánya idején ő készítette elő Magyarország uniós csatlakozását, majd 2011-ben szintén az ő kormányzása idején töltötte be Magyarország az Európai Tanács elnöki posztját, a nemzeti ünnepek alkalmával Budapesten tartott beszédeiben "Brüsszel diktátumáról" és a "birodalom bürokratáiról" beszél. És miközben "nem leszünk gyarmat" felirat alatt több tízezer híve vonul az utcákon, ellenséges megnyilvánulásai ellenére a végrehajtó hatalom mindig meghajlott Brüsszel figyelmeztetései előtt - írta a Le Figaro.

Kapcsolódó

Felháborodás több országban

A magyar miniszterelnök szombati beszédében viszont a magyarok autonómiájára vonatkozó kijelentései verték ki több országban is - egyebek mellett Ukrajnában - a biztosítékot. Az Index Donyeckben készült tudósításából az derült ki, hogy Orbán Viktor szombati beszédében a magyar autonómiáról szóló szavai, amelyben a 200 ezres Ukrajnában élő magyar közösséget ki is emelte, igen komoly reakciót váltottak ki. A cikk szerint kedden minden jelentős ukrán lap a címlapon hozta Magyarország fenyegetését.

Erre válaszul bekérették az ukrán külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét, az ukrán külügyminisztériumot ugyanis aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről - jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Orbán autonómiáról szóló megjegyzések több bírálatot is kiváltottak. Lengyelországban Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerencsétlennek nevezte Orbán Viktor kijelentését. Az Origo.hu beszámolója szerint a második legolvasottabb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza honlapján is hosszabb cikkben foglalkoztak Orbán Viktor beiktatási beszédével, azaz azon belül is az ukrajnai magyarok autonómiáját érintő megjegyzésével. A lap azt írta: az ukrán média azt feltételezi, hogy azzal, hogy Magyarország autonómiát követel Kárpátaljának, elfogadja a Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz duma alelnökének Ukrajna felosztásáról szóló ajánlatát.

Tusk előtt az Origo szerint a horvát Jutarnji list hétfői cikkében Putyinhoz hasonlította Orbánt. A lap szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, mely szerint támogatják a magyarok területei autonómiáját. Azt írták, ez a törekvés fogja meghatározni Orbán Viktor harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban.

Aggodalom Romániában

Kedden pedig a román Adevarul című liberális lap fogalmazta meg ezzel kapcsolatos aggodalmait. A lap jegyzetírója az MTI szerint az ukrajnai oroszok szakadár törekvéseit azzal állította párhuzamba, hogy Orbán Viktor az Országgyűlésben elmondott beszédében a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz és autonómiához való jogáról beszélt. A "Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra" című írásban Ion M. Ionita úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot. Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a "használati utasítással" együtt.

A szerző szerint az ukrajnai helyzet "felébresztette a reményt" Orbán Viktorban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Putyinnal ápolt nagyszerű kapcsolata. Ionita hangsúlyozta: a kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán Viktor politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát.

Kedden az MTI szerint a magyar kormányfő szombati parlamenti beszédét a Pervij Kanal orosz állami televíziós csatorna is kommentálta, miszerint elvileg lehetséges, hogy Nyugat-Ukrajnában is tartanak népszavazásokat az önrendelkezésről, Orbán Viktor már autonómiát követelt a szomszédos országokban élő - elsősorban a kárpátaljai - magyaroknak. Az orosz tévé híradójában hozzátették, hogy a kárpátaljai magyarság képviselői március végén felszólították a kijevi vezetést, hogy biztosítson védelmet számukra a politikai válság közepette. "Most Budapest hasonló követelésekkel lép fel". Megjegyezték, hogy Kijev egyelőre egyáltalán nem reagált Orbán Viktor kijelentésére, sem a magyar közösség követeléseire.

Martonyi magyarázkodhatott

Martonyi Jánosnak is magyarázkodnia kellett Orbán szavai miatt: hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyi tárcavezetőinek tanácskozása után újságíróknak nyilatvozva azt mondta, hogy az Orbán által mondottak nem tartalmaztak semmi új elemet az elmúlt huszonöt évben az egymást követő kormányok magyar politikájához képest. "Minden ilyen félremagyarázást, legyen az jó- vagy rosszhiszemű, határozottan visszautasítunk" - válaszolta a külügyminiszter a horvát hírügynökség tudósítójának kérdésére. Mint hozzátetette, a kérdéshez ezen túlmenően nem kíván semmit hozzátenni.

Kedden ezek után a külügyi bizottság ülésén került elő a téma, amelyet Gyöngyösi Márton a bizottság jobbikos alelnöke hozott elő. Martonyi itt azt mondta: Orbán csak általában, területi jelző nélkül beszélt a határon túli autonómiáról, amikor Kárpátalja került szóba, akkor csak a kettős állampolgárságról, a közösségi jogok érvényesüléséről, és az önigazgatásról beszélt.

Lesz-e konszolidáció?

Orbán Viktor harmadik kormányfői eskütétele kapcsán közölt jegyzetet a Szabad Újság felvidéki magyar hétközi lap kedden, amelyben a cikk írója a következő kormányzati ciklus kilátásait elemzi. A régi-új kormányfő már negyedszázada a magyar politikai élet első vonalának állandó szereplője, s bár pályájának íve korántsem volt töretlen, a közélet élvonalában eltöltött negyedszázad vitathatatlan politikusi teljesítmény - szögezi le a magyar nyelvű lap kommentárírója. A Szabad Újság cikkírója a következő kormányzati ciklus kilátásai kapcsán kiemeli: a magyar politikában továbbra sincs konszenzus a Fidesz által átalakított közjogi rendszerről, s így a kormánypárt "mindkét oldalról rendszerkritikus ellenzékkel szemben lesz kénytelen politizálni." Ez pedig felveti a kérdést, hogy a kormányzat a következő négy évben "kísérletet tesz-e az általa életre hívott rendszer konszolidációjára, vagy megelégszik annak további stabilizálásával." Megjegyzi: az újraválasztott kormányfő felszólalása inkább az utóbbi eshetőséget valószínűsíti.