Az 1993-as, liberálisból konzervatív irányba vett fordulat, majd a 2005 eleji, a baloldali gazdaságpolitika elemeit a nemzeti ideológiával vegyítő váltás után Orbán Viktor újabb ideológiai fordulatot hajtott végre – elemzi a Fidesz elnökének október 23-ai beszédét Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár a Népszabadságban. Orbán új irányt adna a magyar nacionalizmusnak – ha ennek hívei követik –, külpolitikai szempontból az Amerika- és franciaelleneség helyett ha hatalomra kerül, akkor az általa vezetett kormány, azaz a Magyar Köztársaság beáll Lengyelország, Románia és a balti államok által képvisel oroszellenes egységfrontba. Ezzel elmozdul Gyurcsány és eddig minden elődje - köztük az 1998 és 2002 között kormányzó Orbán - által követett vonaltól, amely a német diplomáciához igyekezett igazodni. Belpolitikai szempontból az az új üzente a pártvezérnek, hogy nincs mitől félni, fontolva haladás lesz, ha újra Orbán Viktornak hívják majd a kormány első emberét - aminek lehetőségében TGM szerint egyre jobban hisz az exkormányfő -, azaz az eddig követett neoliberális politika óvatosabb, józanabb, körültekintőbb folytatását várhatják tőle. Az SZDSZ rá is mozdult a lehetőségre, hogy a összeálljon a Fidesszel, igaz, hangsúlyozottan Orbán nélkül. TGM szerint is az a legnagyobb kérdés, hogy az újabb fordulat nyomán hisznek-e még párttársai, illetve a jobboldali választók a Fidesz elnökének.