Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A baloldali-liberális magyar ellenzék úgy láthatta 2015 elején, hogy a jobboldali kormánypárt, a Fidesz alaposan elszámolta magát - kezdődik Schweitzer András, a Magyarországi Európa Társaság elnökhelyettesének cikke a gulfnews.comon.

Propagandakampányt indított, amelyben a migrációval riogatta a magyar közvéleményt, miközben alig volt bevándorló az országban. Értelmetlennek látszott a "Ha Magyarországra jössz..." kezdetű, drága óriásplakát-kampány, amelyért az ellenzék könnyen felelőssé tehette volna a kormányt.

Kiderült azonban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és agytrösztje előre látta a jövőt: néhány hónappal később rázúdult Magyarországra a Közel-Keletről érkező bevándorlók tömege. Az áradat elől a déli határon épített kerítés zárta el az utat Magyarország felé.

Ellenségek sorozata

Valójában az ellenségképzés a populista kormány régi módszere. A migrációs válságot megelőzően és azt követően is egymás után, rendszerszemléletben tálalta az ellenségeket a nagyközönségnek. Kezdődött a filozófusok - mint később kiderült alaptalan - megvádolásával kutatási pénzeik szabálytalan felhasználásával kapcsolatban, majd folytatódott a külföldi bankok és a szintén külföldi tulajdonú közszolgálató cégek elleni intézkedésekkel.

Mindezekkel azonban messze nem tudtak olyan érdeklődést kiváltai, mint a bevándorlás ügyével. E mögé lehetett felépíteni egy nagy összeesküvési elméletet, amelyben az Európai Bizottság, Soros György magyar származású amerikai üzletember, civil szervezetek és liberális intézmények vesznek részt azzal a céllal, hogy több millió bevándorlót telepítsenek Európába, megváltoztatva annak kulturális karakterét.

Két évvel később

Ma az Európai Bíróság az ellenség, amely úgy találta, hogy Magyarország és Szlovákia indokolatlanul akarja visszautasítani az EU közös bevándorlási politikájának egy korábbi elemét, amely szerint Magyarországnak nem egészen 1300 ember menekültkérelmét kellene elbírálni, hogy azután azok, akik kérelmét jogosnak tartják bármely EU-tagállamba elutazhassanak.

A cikk szerzője szerint a migrációval való fenyegetés tudatosan belpolitikai használatra készült. Ezt bizonyították már az első plakátok is, amelyek magyar nyelven szóltak az érkezőkhöz (például: Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját). A kormány felkorbácsolja az emberek ösztönös félelmeit, hogy azután megoldást kínáljon rájuk.

Bevált-e a recept?

Talán megnyugtatja az arab olvasókat, hogy a cikkíró szerint csak korlátozott sikere lehet ennek a módszernek. A Fidesz stabilan messze a legnépszerűbb párt Magyarországon és a tavaly őszi népszavazáson a többség az EU bevándorláspolitikájának elutasítására voksolt. Ugyanakkor nem volt meg a referendum érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvétel.

A parlamenti választások közeledtével a Fidesz minden bizonnyal az ország legmegbízhatóbb védelmezőjének fogja tálalni magát, amit sokan bevesznek. Az ellenzék megosztott, így nem látszik veszélyeztetni a kormánypárt sikerét. Ugyanakkor az ország lakosságának háromnegyede EU-párti. Scheitzer szerint ez lehet a legkomolyabb kihívás, amellyel az ország vezetői szembe találhatják magukat.

Az ellenmondást egyelőre azzal oldják fel, hogy nem mennek nyíltan szembe Magyarország EU-tagságával, hanem arról beszélnek, hogy egy jobb, megreformált - liberális elhajlásától mentesített - európai közösséget akarnak. A cikkíró szerint ennek a szövegnek az elfogadtatása jelentheti a legnehezebb feladatot Orbánnak.