Bejött az OTP Bank elemzőinek számítása, legalábbis ami a 2016-os GDP-arányos államháztartási egyenleget illeti. A közgazdászok 1,6%-os hiányt vártak, az előzetes adat pedig 1,7%-os deficitről szól. Friss elemzésükben arra is felhívják a figyelmet, hogy a tavalyi első három negyedév alatt 243 milliárd forintos többletet mutatott a költségvetés, ami 711 milliárd forinttal volt kedvezőbb, mint 2015-ben - olvasható a portálon.

Mindezek fényében nem volt váratlan, hogy a kormány az év végén elkezdte kihasználni ezt a jelentős költségvetési mozgásteret. Ennek köszönhetően jött össze az utolsó negyedévben egy 852 milliárd forintos deficit, miközben 2015 utolsó három hónapjában 59 milliárd forint volt a mínusz.

Ha  az egyszeri egyenlegrontó tételektől eltekintünk, valamint nem vesszük figyelembe az állami földértékesítésekből és a növekedési adóhitelből beérkezett összegeket, akkor az első negyedév pénzforgalmi egyenlege idén plusz 63 milliárd forintot mutatott volna, szemben a tavalyi 140 milliárd forintos első negyedéves hiánnyal - írják.

Az alapvető költségvetési folyamatok arra utalnak, hogy 2017-2018-ban is fennmaradhat az egyensúlyhoz közeli költségvetési egyenleg - emelik ki az OTP elemzői.

Lehetőség lesz nyújtózkodni

Ha a kormány nem hoz új intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják a következő két év költségvetési egyenlegét, akkor a bevételi oldalon látható kedvező folyamatok, valamint a feszes gazdálkodás nulla közeli szinten tartaná a költségvetés ESA-egyenlegét idén és jövőre - vélekednek a közgazdászok, akik több magyarázó tényezőt is felhoznak, ami miatt a kormány hátradőlhet.

Egyebek közt a feszes munkaerőpiac jelentősen növeli a járulékbevételeket is és az erőteljes bérnövekedés fenntartja ezen a téren a magas bevételi számokat. A lakossági fogyasztás bővülése jó hatással van a fogyasztási típusú bevételekre. Az áfabevételek minimálisan csökkentek csupán a célzott áfacsökkentés és a beruházások visszaesése ellenére.

Szigorú gazdálkodás valósul meg a kiadási oldalon. A közszféra illetményalapja nem emelkedik, a háztartásoknak nyújtott költségvetési transzferek összege emelkedett, a nyugdíjindexálás miatt, a minimumnyugdíj összege azonban változatlan maradt. Ne feledkezzünk meg a beáramló EU-pénzek hatásáról sem.

Mivel várhatóan 2018-ban is lesz mozgástér a költségvetésben, ezért strukturális lazító intézkedések is a kormány asztalára kerülhetnek, vagyis tartós hatású lépések, adócsökkentések. Ebben a helyzetben nem kizárt az egy számjegyű szja-kulcs bevezetése sem - idézi a Portfolio.hu.