Nem kezdődik jól az új év Orbán Viktornak, Magyarország harcias miniszterelnökének - írja szerkesztőségi cikkében a The Economist, a világ legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapja. Pártja a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint elvesztett 900 ezer támogatót, saját népszerűsége pedig 16 százalékponttal zuhant - idézi a cikk a Medián adatait.

A kormánnyal és annak fejével szembeni elégedetlenség gyújtópontja a sietősen visszavont internetadóterv volt, amely ellen október végén több tízezer ember tüntetett Budapesten. A kormány meghátrálása - az első jelentős visszavonulás az áprilisi parlamenti választások fölényes megnyerése óta - nem csillapította le az ideges magyarokat, hanem láthatóan feltüzelte őket. Növekvő dühüket egyebek mellett az ország vezetőinek luxuséletmódjáról napvilágra került hírek is táplálják.

Félnek

Nő a feszültség a Fideszben azzal kapcsolatban is, hogy a budapesti és a washingtoni vezetés közt kialakult vita kiterjedt diplomáciai válsággá mélyül. Vida Ildikó, a NAV elnöke Orbán biztatására rágalmazás vádjával beperelte André Goodfriend amerikai ügyvivőt, aki szerinte korrupcióval vádolta. A jogi eljárásnak azonban nyilvánvalóan nincs értelme, mivel Goodfriend diplomáciai mentességet élvez.

Az ünnepek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar vezetés lehiggadjon, és átgondolja külpolitikáját, amelynek a Washingtonnal folytatott vita csak egyik eleme. A kormány talán legfontosabb lépése a keleti nyitás politikája, amelynek egyik eleme, hogy Budapest Moszkva felé fordult. Az ukrán válság és a rubel összeomlása után azonban ez az irányváltás visszafelé sült el - vélik az Economist szakírói, és úgy tűnik, nincsenek ezzel egyedül.

Nem jött be

A lap ugyanis úgy értesült, hogy magyar tisztviselők a háttérben nyugati diplomatáknak elismerik: a keleti nyitás nem hozott annyit a külkereskedelemben és a befektetésekben, amennyit reméltek tőle. Vlagyimir Putyin orosz államfő döntése a Déli Áramlat gázvezeték lefektetésének feladásáról, súlyos csapást mért Budapest energiastratégiájára. (A magyar kormány szembe menve az EU-val nyíltan támogatta ezt a projektet.)

A The Economist ezt követően szóvá teszi még, hogy Orbán és miniszterei az elmúlt napokban adott nyilatkozataikban egyáltalán nem törekedtek arra, hogy befoltozzák az amerikai-magyar kapcsolatokon tátongó lyukakat. Ehelyett azt állítják, hogy a magyar tisztviselők elleni korrupciós vádak megfogalmazása csak fedősztori annak leplezésére, hogy az USA növelni akarja befolyását a régió országai felett. A lap szerint a harcias politikai érzelmek talán alkalmasak a Fidesz megmaradt bázisának megőrzésére, de aligha segítenek annak kiszélesítésében.