Orbánéknak is szólt a NATO figyelmeztetése - a lista végén Magyarország

A múlt hét végén előbb az amerikai védelmi miniszter, majd a NATO főtitkára a védelmi kiadások növelésére szólította fel a tagországokat az ukrán válság miatt. A NATO adatai szerint Magyarország ezen a téren tavaly a legrosszabbak között volt, idén pedig tovább romlott a helyzet.
Papp Zsolt, 2014. május 11. vasárnap, 09:11
Fotó: Reuters

Az európai NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat az Ukrajna elleni orosz fellépés fényében - jelentette ki a napokban Washingtonban Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter. "Minden NATO-tag részéről megújított pénzügyi kötelezettségvállalást kell látnunk" - hangsúlyozta a Pentagon vezetője. Sürgette, hogy a NATO védelmi minisztereinek elkövetkező ülésein vegyenek részt a költségvetésért felelős vezetők is, és hogy a tanácskozásokon összpontosítsanak annak a megtörésére, hogy az európai tagállamok katonai költségvetése folyamatosan csökken.

Hagel szerint a Krím orosz elcsatolása és a többi Ukrajnában végrehatott orosz művelet "a NATO-t megalakulásának céljára" emlékezteti és egy tisztázó pillanat a transzatlanti szövetség történetében. "Nem vehetjük biztosra - Európában sem -, hogy a békét a hiteles katonai elrettentő erő garantálja" - mondta. Szavai szerint a szövetség tagállamainak azért kell növelniük katonai kiadásaikat, mert Oroszország hosszú távon próbára fogja tenni a NATO célját, az állóképességét és elkötelezettségét.

Az Egyesült Államok az elmúlt két évtized során csökkentette katonai jelenlétét a világban, a 28 NATO-tag közül pedig csak kevesen - Észtország, Görögország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - fordítják ténylegesen GDP-jük 2 százalékát katonai kiadásokra, a szövetségen belüli megállapodás szellemében. (A francia és a török katonai büdzsé kevéssel maradt el el ettől.)

Rasmussen is üzent

A Pentagon-vezér után a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO európai tagállamait a szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen is a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban (FAS)  megjelent interjúban arról beszélt, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam.

A NATO adatai szerint tavaly átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékát fordították a tagállamok védelmi kiadásokra, ebből toronymagasan emelkedett ki az USA, ahol ez az érték 4,4 százalék. Az európai tagállamok közül a legtöbbet Nagy-Britannia (2,4 százalék), Németország (2,3 százalék) és Dánia (2 százalék) fordít a hadseregre, haditengerészetre, illetve és a légierőre.

A lista végén a hadsereg nélküli miniállam, Luxemburg áll, itt a GDP 0,4 százaléka jut védelmi kiadásokra. A GDP 0,8 százalékát költi Litvánia, míg a NATO 2013-as adatai szerint 0,9 százalékot Magyarország, Lettország és Spanyolország. Ráadásul a magyar helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis 2014-ben a GDP arányos költségvetési kiadások 0,72 százalékra csökkentek, ami az idei büdzsé számai szerint 220 milliárd forintot jelent.

A régióban is leggyengébben teljesítünk

A környező országok - Románia, Szlovénia, Szlovákia - lényegesen többet költenek a védelemre, míg a térség kvázi vezető hatalmává kinövő Lengyelország ezen a téren is jobban teljest, ugyanis a védelmi kiadások tavaly a GDP 1,4 százalékára csökkentek a korábbi évek 1,5-1,6 százalékáról.

Honvédelmi körökben évek óta visszatérő panasz magyar honvédelem alulfinanszírozottsága: ez részben a politika érdektelensége, illetve a a honvédelem 2008 után a gazdasági válsággal egyértelműen az egyik vesztes lett költségvetési szempontból. Míg 2000 és 2004 közötti időszakban a magyar bruttó hazai termékből 1,7 százalék jutott erre a célra, a 2005-2009-es periódusban már csak 1,3 százalék. Ezt követően folyamatos a csökkenés: 2010-2012 között még 1,1, tavaly pedig már csak 0,9 százalék volt ez az érték, ami idén tovább romlott.


 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Abbe, 2014.05.11 22:34

@juliann: "
Válasz:::Taszár miatt kellett pár nappal elötte a NATO-nak gyors felvételt csinálnia !!!
Az orosz hadsereg távozásakor ,Mo törvénye szerint IDEGEN csapatok nem állomásozhattak Mo területén !!!"

Stimmel! Csak sokkal könnyebb kinyilatkoztatni "alapigazságokat" mint józanul végiggondolni a dolgokat. Taszár jó üzlet volt. Még a pesti prostik is jól kerestek rajta:)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2014.05.11 22:32

@Csubaka: A taszári bázist 1995-től 2003-ig használták.

A hadi kiadások megfelelő szinten tartása mindig fontos, függetlenül a NATO-tól, az már csak ráadás hogy van erről előrírás a NATO szerződésben, amit mi sem tartunk be.

Az utolsó mondatodra előre reagáltam...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.05.11 22:29

@Csubaka: Csubaka, 2014. május 11., vasárnap 22:18

@rw:
A taszári bázis használatat idején (90-94 között) Magyarország NEM VOLT NATO TAG. 1999 márciusában lettünk hivatalosan tagjai a NATO-nak.

Válasz:::Taszár miatt kellett pár nappal elötte a NATO-nak gyors felvételt csinálnia !!!

Az orosz hadsereg távozásakor ,Mo törvénye szerint IDEGEN csapatok nem állomásozhattak Mo területén !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Abbe, 2014.05.11 22:19

@Csubaka: Ha bokros teendőid engedik, majd olvasd el a csatlakozási szerződést, és az alapjául szolgáló Nato-doktrínát.
Hogy a 80% mit gondol az egy dolog, a védelmi doktrína meg egy másik.

Részletesen taglalj amikor, milyen kritériumok mentén kell! beavatkozni.
Azt nem is állítottam, hogy TB szolgáltatás. Csak nem ingyenes, és vannak kötelezettségeink, amit jó szokás szerint nem teljesítünk. Aztán mertek szólni érte! ( tudod a jog szerint: " Húzza annak hasznát és viseli terheit")
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Csubaka, 2014.05.11 22:18

@rw:
A taszári bázis használatat idején (90-94 között) Magyarország NEM VOLT NATO TAG. 1999 márciusában lettünk hivatalosan tagjai a NATO-nak.
A hadi kiadások növelése, vajon milyen aspektusból lett fontos?
Ha a 2010-es izraeli kémrepülőgépek Budapest feletti szárnyalása nem hozta lázba a NATO-t (pedig Izrael sem tag, csupán partnerségi szerződéses, mint az oroszok) akkor most mi vajon mi félni valónk van?
Veszünk 300-al több légvédelmi rakétát, hogy az USA még nagyobb biztonságban legyen, vagy beszerzünk 30 ezer automata gépfegyvert és bevezetjük ismét a sorkötelezettséget?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html