Az európai NATO-tagállamoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat az Ukrajna elleni orosz fellépés fényében - jelentette ki a napokban Washingtonban Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter. "Minden NATO-tag részéről megújított pénzügyi kötelezettségvállalást kell látnunk" - hangsúlyozta a Pentagon vezetője. Sürgette, hogy a NATO védelmi minisztereinek elkövetkező ülésein vegyenek részt a költségvetésért felelős vezetők is, és hogy a tanácskozásokon összpontosítsanak annak a megtörésére, hogy az európai tagállamok katonai költségvetése folyamatosan csökken.

Hagel szerint a Krím orosz elcsatolása és a többi Ukrajnában végrehatott orosz művelet "a NATO-t megalakulásának céljára" emlékezteti és egy tisztázó pillanat a transzatlanti szövetség történetében. "Nem vehetjük biztosra - Európában sem -, hogy a békét a hiteles katonai elrettentő erő garantálja" - mondta. Szavai szerint a szövetség tagállamainak azért kell növelniük katonai kiadásaikat, mert Oroszország hosszú távon próbára fogja tenni a NATO célját, az állóképességét és elkötelezettségét.

Az Egyesült Államok az elmúlt két évtized során csökkentette katonai jelenlétét a világban, a 28 NATO-tag közül pedig csak kevesen - Észtország, Görögország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - fordítják ténylegesen GDP-jük 2 százalékát katonai kiadásokra, a szövetségen belüli megállapodás szellemében. (A francia és a török katonai büdzsé kevéssel maradt el el ettől.)

Rasmussen is üzent

A Pentagon-vezér után a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO európai tagállamait a szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen is a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban (FAS)  megjelent interjúban arról beszélt, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam.

A NATO adatai szerint tavaly átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 2,9 százalékát fordították a tagállamok védelmi kiadásokra, ebből toronymagasan emelkedett ki az USA, ahol ez az érték 4,4 százalék. Az európai tagállamok közül a legtöbbet Nagy-Britannia (2,4 százalék), Németország (2,3 százalék) és Dánia (2 százalék) fordít a hadseregre, haditengerészetre, illetve és a légierőre.

A lista végén a hadsereg nélküli miniállam, Luxemburg áll, itt a GDP 0,4 százaléka jut védelmi kiadásokra. A GDP 0,8 százalékát költi Litvánia, míg a NATO 2013-as adatai szerint 0,9 százalékot Magyarország, Lettország és Spanyolország. Ráadásul a magyar helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis 2014-ben a GDP arányos költségvetési kiadások 0,72 százalékra csökkentek, ami az idei büdzsé számai szerint 220 milliárd forintot jelent.

A régióban is leggyengébben teljesítünk

A környező országok - Románia, Szlovénia, Szlovákia - lényegesen többet költenek a védelemre, míg a térség kvázi vezető hatalmává kinövő Lengyelország ezen a téren is jobban teljest, ugyanis a védelmi kiadások tavaly a GDP 1,4 százalékára csökkentek a korábbi évek 1,5-1,6 százalékáról.

Honvédelmi körökben évek óta visszatérő panasz magyar honvédelem alulfinanszírozottsága: ez részben a politika érdektelensége, illetve a a honvédelem 2008 után a gazdasági válsággal egyértelműen az egyik vesztes lett költségvetési szempontból. Míg 2000 és 2004 közötti időszakban a magyar bruttó hazai termékből 1,7 százalék jutott erre a célra, a 2005-2009-es periódusban már csak 1,3 százalék. Ezt követően folyamatos a csökkenés: 2010-2012 között még 1,1, tavaly pedig már csak 0,9 százalék volt ez az érték, ami idén tovább romlott.