Az őszi politikai szezonkezdetre lényegében nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány szakmai válsága átcsapott egy erős hitelességi válságba, ami rányomta a bélyegét a bel- és a külpolitikára egyaránt - mondta a Napi Gazdaságnak Antal Attila politikai szakértő. A kormányzati munka túlzott és végletes centralizációja kezdi megbosszulni magát, hiszen a miniszterelnök és legbelsőbb köre egyszerűen nem hallgat sem a kormány hozzáértő szakpolitikusaira, sem a kabinettől független - és még csak nem is ellenzéki - szakértőkre. Antal szerint a kormány eddigi tárgyalási és kommunikációs stratégiája legalább három kockázati tényezővel jellemezhető. Egyrészt úgy tűnik, hogy a kormányfő az IMF-EU-tárgyalások kapcsán "túltaktikázta" magát, hiszen a nemzetközi partnerek immáron közvetlenül igazítják helyre a miniszterelnök "kettős beszédét".

"A kormány a helyén van"

A parlament őszi ülésszakán általában gazdasági témák dominálnak, ez idén sem lehet másként - véli Gyömöre Máté, a Magyar Pogresszív Intézet elemzője. Gyömöre szerint nem véletlen, hogy a miniszterelnök az IMF-megállapodásról szólt a leghosszabban hétfői napirend előtti felszólalásában, hiszen az alapvetően határozhatja meg a gazdasági folyamatokat. A kormányfő beszédéből egyértelművé vált, hogy egyhamar nem lehet egyezségre számítani, hiszen Orbán hangsúlyozta, a kabinet a munkahelyvédelmi akciótervet tekinti tárgyalási alapnak - márpedig azt, illetve a forrásoldal bizonytalanságát nemzetközi szervezetek már többször kritizálták - fogalmazott az elemző.

Az ősz szempontjából referenciának is tekinthető a miniszterelnök parlamenti beszéde, amely egyrészt valószínűsített egy IMF-megállapodást, másrészt ennek okát kizárólag külső - európai - tényezőkkel magyarázta - hangsúlyozta Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója, aki szerint ez a kormányzati kommunikáció eszköztárából más ismert kettős beszéd: "a kormány a helyén van, a Nyugat szenved".

A kormány ugyan nyilvánvalóan azt teszteli, hogy meddig képes a piaci finanszírozás viharos hullámain lebegni, de az IMF-el szemben alkalmazott "se veled, se nélküled" taktika könnyen megbosszulhatja magát - tette hozzá Antal. A szakértő szerint óriási kockázattal jár, hogy a miniszterelnök szerint az "EU a hibás", és a megállapodásra sem az elhibázott magyar gazdaságpolitika miatt lehet szükség, hanem mert "tőlünk független" tényezők kényszerítik azt ki.

Mindenki más a hibás

Az Orbán által kifejtett "sziget-mentalitás" (hogy Magyarország lényegében egy külön élettér) és "mindenki hibás, csak mi nem" attitűd a magyar történelem legrosszabb ösztöneire rezonál és sokkal inkább a szokásos sérelmi politizálást eredményezi, mintsem a problémák megoldását - fogalmazott Antal Attila.

Lépéskényszerben az ellenzék

Az eddigi politikai irány folytatására számít a kormány részéről a korábban "levert cölöpök" szilárd tartásával Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője. Az erőviszonyok nem változtak érdemben, a stabilan vezető pozícióban lévő Fidesz-KDNP csökkenése megállni látszik, míg az ellenzéki pártok nem indultak látványos növekedésnek. A bizonytalanok táborát gyarapító szavazók nem választottak maguknak másik pártot, az ellenzéki oldal pedig egyre inkább lépéskényszerben van, hogy tagjai együtt vagy külön, de győzelemre esélyes erőként mutassák magukat. Szomszéd komolyabb mozgásokra számít az ellenzéki térfélen, ahol a pártok is egyre inkább a 2014-es választásra koncentrálnak.

Amíg az Orbán-kormány magas fordulatszámon "pörgött", addig az ellenzék és főként a civil szervezetek is képesek voltak viszonylag nagy erődemonstrációra. Amikor azonban a kabinet kissé befékezett, illetve az eddigi (főként a munka világát, a devizahiteleket, az egészségügyet és az oktatást érintő) intézkedései a társadalom nagy részét ellehetetlenítették, az ellenzék egyszerűen leblokkolt és nem képes mozgósítani. Antal szerint az őszi időszak és a 2013-as választási felkészülés kulcsa az lehet az ellenzék számára, hogy képes-e lebontani a félelemből és kiábrándultságból készült béklyókat, amelyek gúzsba kötik a választók nagy hányadát, illetve hogy meg tudja-e értetni az emberekkel, hogy a kormány hibákat el nem ismerő taktikája legalább olyan káros az országnak, mint az államadósság, ami ellen háborút visel a kabinet.

Böcskei szerint  a kormányzó pártok népszerűségvesztésére vonatkozó közvélemény-kutatási eredményekből kiolvasható, hogy a miniszterelnöki közel "két év története" nem találkozik a választók véleményével. Mindezt a kormányfő is érzékelheti, hiszen beszédében igyekezett lejjebb vinni a megállapodás politikai költségeit, illetve a "2013-2014-es tanévnyitóra" tolta ki az igényeknek megfelelő állam létrejöttét.

Gyömöre úgy látja, az őszi témák mindenképpen hatalmas muníciót jelentenek az ellenzéknek, hiszen a hazai gazdasági helyzet, a gazdasági növekedés egyáltalán nem úgy alakul, ahogyan azt a kormány korábban eltervezte. Számos esetben a kabinet önmagával is ellentmondásba került (Orbán például hétfőn a fogyasztás élénkítését bírálta, holott az adócsökkentésnek éppen ez volt az egyik nem titkolt célja), a negatív gazdasági folyamatok komoly kommunikációs kihívás elé állították a végrehajtó hatalmat. Mindezek mellett a választójogi törvény módosításával a kormány kritikusai tovább erősíthetik a képet, hogy a Fidesz elsődleges célja a hatalom megtartása "mindenáron" megtartása, a kabinetnek ezért "több frontos (belföldi és külföldi) harcra" kell berendezkednie, úgy, hogy közben a Szafarov-ügy jelentősen kikezdte nemzetközi tekintélyét - tette hozzá Gyömöre.

Elhúzódhat az "okos kompromisszum"

Szomszéd szerint az IMF-tárgyalások éles szakasza várhatóan egy "okos kompromisszummal" zárul majd, azonban elhúzódó egyeztetésekre, sűrű adok-kapokra lehet addig számítani. A kormány új válságkezelési módszereket próbál ki, igyekszik Magyarország gazdasági mozgásterét bővíteni és a szuverenitást őrizni - ami a saját tábor szemében nagyon is népszerű - fogalmazott az elemző, aki szerint azonban a közös érdek a megállapodás. A kormány érdeke, hogy egy kemény küzdelemben megkötött megállapodásként egy, mindkét fél részéről engedményeket igénylő kompromisszumként értelmezze az IMF-megállapodást, amelyben a kormány képes megvédeni a nemzeti érdeket.

Gyömöre szerint lényegesen nagyobb a kormány mozgástere, mint amekkorában 2008-ban az akkori kabinet rendelkezett, hiszen jelenleg nem kell közvetlen csődhelyzetet elhárítani, azonban - bármennyire is szeretné a miniszterelnök ennek ellenkezőjét elhitetni - Magyarország kicsi és nyitott gazdaságként rendkívül érzékenyen reagál minden nemzetközi gazdasági eseményre, ezért Gyömöre szerint a befektetői bizalmat erősítené, ha az ország finanszírozása mögött ott állna a Nemzetközi Valutaalap és az EU.

Vannak még kérdések

Az idei ősz egyik legnagyobb kérdésének tartja Böcskei Balázs, hogy sikerül-e a kormánynak elérnie a három százalék körüli hiánycélt a munkahelyvédelmi akcióterv költségvetési hatásainak fényében. Becslések szerint a hiány bőven három százalék felett alakulhat jövőre, amennyiben a programot jelenlegi formájában fogadják el, ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetközi intézmények elvárásait nem tudja majd teljesíteni a kabinet, és így a hitel-megállapodás is veszélybe kerülhet, illetve a költségvetés fő számainak módosításra is kényszerülhet a kormány. Az IMF-megállapodás azonban várhatóan az akcióterv részbeni feladását jelenti majd, vagy pedig jelentősen növelni kell az adóbevételeket, a hiteltárgyalásokon ugyanis a fő szempont minden bizonnyal a költségvetés fenntarthatósága lesz.