Óriási bírság jöhet a magas vízszámla után

Akár 100 millió forintos bírságot is kaphatnak azok a víziközművek, amelyek például eltérnek az engedélyezett tarifától - derül ki a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt módosító javaslatból.
Major András, 2013. november 1. péntek, 14:18
Fotó: Napi.hu

A korábbiakhoz képest konkrétan meghatározza a jogsértő víziközmű-szolgáltatókra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiszabható bírság mértékét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kidolgozott tervezet. Az év végéig teljesen önkormányzati tulajdonba kerülő víziközművek, és az önkormányzatok számára így nyilván még kisebb lesz a motiváció az egységes, rezsicsökkentési elvek alapján meghatározott díjszabástól való eltérésre. A Vksztv. jelenleg hatályos rendelkezései kizárólag a bírság kiszabásának eseteit, illetve a bírság kiszabásakor a hatóság által mérlegelendő körülményeket nevesíti. A bírság mértékére nem ad eligazítást, a felhatalmazó rendelkezések kormányrendeleti szintre utalták a maximális bírságtételek meghatározását. Ezentúl azonban a például jogszabálysértő díj vagy ár alkalmazása miatt kiszabható (rendkívüli) bírság felső határa a jogsértő víziközmű-szolgáltató árbevételének 1 százaléka, de legfeljebb 100 millió forint - az alsó határ 1 millió forint lenne. (Előző üzleti évi adat hiányában a bírságmaximum 25 millió forint.) Az ellátásért felelőssel - az önkormányzattal szemben kiszabható bírság felső határa ugyancsak 25 millió forint.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a Vksztv. 2011-es hatályba lépése óta számos olyan jogalkalmazási tapasztalat halmozódott fel, amely időszerűvé tette a törvény módosítását; a javaslat célja egyebek mellett a joghézagok megszüntetése, a hatályos szabályozás technikai jellegű hibáinak javítása, valamint a fogyasztói érdekek fokozottabb védelme.

A módosítással feloldanának egy fennálló szabályozási disszonanciát is. A törvény 2013-ban kihirdetett végrehajtási rendeletébe a szociális közműszolgáltatás egyes elemei már beépültek, miközben a törvényi szabályozás változatlan maradt. Ez alapján a szabályozás olyan értelemben módosul, hogy a bekötési vízmérő helyett meghatározott feltételek teljesülése esetén az elszámolás alapja a mellékvízmérőn mért fogyasztás is lehet. Az indoklás szerint a mellékvízmérőn alapuló elszámolási mód esetén a víziközmű-szolgáltatónak is méltányos érdeke fűződik ahhoz, hogy az illegális vételezéssel leginkább érintett vezetékszakaszok ellenőrzéséhez többlet jogosítványokat kapjon.

Megnyílna a lehetőség az adófizetésre

A törvény a víziközművek kötelező önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatban is módosul - mint ismert, a 2011-es törvény 2013. december 31-ig ad időt az átruházásra. Térítésmentes átruházás esetében a hatályos szabályozás szerint a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. Az új szabályozás szerint az átruházó fél a vagyon értékét tőke- és eredménytartaléka terhére is elszámolhatja. A részletes indoklás szerint, tekintettel arra, hogy a térítésmentes vagyonátruházás az átruházó fél könyveiben a társaság eredményét jelentősen és indokolatlanul csökkentheti, indokolt annak a lehetőségnek a megteremtése - ahol erre lehetőség van, mert az átadott közművagyon a tőketartalékban szerepel -, hogy az átruházó fél e tartalékok terhére számolhassa el a vagyonértéket. Ezzel a társaság kimutatásaiban nem jelenne meg a rendkívüli veszteség, és megnyílna a lehetőség például a helyi iparűzési adó fizetésére - magyarázza a terveket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket követően megjelenne a "védendő felhasználók" jogintézménye a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben is - egyebek mellett ez is szerepel a dokumentumban. A tervezett szabályozás közvetlen kapcsolatba hozható a rezsicsökkentési törekvésekkel, mert azokon a legrászorultabb családokon segítene, akiket különleges, és alapvetően a rezsikiadásokhoz kapcsolódó kedvezményekben korábban jogszabály nem részesített - áll a dokumentum indoklásában. A törvény az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján csak a szociálisan rászoruló felhasználók, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot, például részletfizetési lehetőséget, fizetési haladékot, mérési-, leolvasási-, számlázási-, díjfizetési különleges elbánást. Ezeket a törvény, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendelet részletezi majd.

A módosító a víziközművek fogyasztó felé fönnálló tájékoztatási kötelezettségének magasabb szintre emelésével csökkentené a szociálisan rászorultak adóság spirálba kerülésének kockázatát. Több esetben ugyanis a védendő felhasználók nem rendelkeznek ismerettel arról, hogy létezik számukra jogszabályi védelem abban az esetben is, ha már fizetési késedelembe estek. A módosítás hangsúlyozza, a víziközmű-szolgáltató elsődleges feladata, hogy a bajba került felhasználókat tájékoztassa az őket megillető kedvezményekről és azok érvényesítésének módjáról.

Nemzeti adatbázis is épül

A javaslat előírja a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás létrehozását is - célja, "hogy megfelelő részletezettségű adatok álljanak rendelkezésre a MEKH-ben a hatósági feladatok, illetve a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére, a víziközmű-vagyon védelme és a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos állami feladatok megalapozott ellátása érdekében". A nyilvántartás három egységből, a víziközművek, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök alrendszeréből áll össze. A nyilvános adatbázisba a védendő felhasználók neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, illetve státuszra (szociálisan rászoruló, fogyatékkal elő) is bekerül. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja benyújtani, adatait a nyilvántartásból törlik a tervezet szerint.

A módosítás érinti a nem lakossági felhasználóknak a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás szabályozását is, eszerint a jövőben a díjat az új bekötés megvalósítását megelőzően kell megfizetni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hat106, 2013.11.01 15:44

Újabb trükkök:
Bejelentés nélkül jöttek 4 év után vízórát cserélni.
Ameddig feljöttek hozzánk leolvastam az órát.
A szerelés után 10 köbméterrel több régi óraaállást próbáltak aláíratni.
Vajon mennyi szerencsétlent - időst aki nem tud az aknából leolvasni - verhettek át.
Javaslat: előtted szereljék le és nézd meg a régi óraállást. Utána még a plombákat is fotózd le, mentsd el. Az átvételi papírt őrizd meg.
Fogyasztóbarátságból.
Magyarországon a legdrágább a vezetékes ivóvíz a világon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html