Óriási lyukat üt a büdzsén a kormány terve

Csak jövőre 330, 2018-ba már 500 milliárdos lyukat ütne a járulékcsökkentés a költségvetésen. A kormány szerint semmi gond – a 330 milliárdos 2017-es kiesés más hatásoknak köszönhetően alig 15 milliárd lesz. Több pénz kell a bérekre, táppénzre, de spórolnának a közmunkán.
Napi.hu, 2016. november 16. szerda, 10:12

Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza közteher-csökkentés formájában a munkaadóknak - derül ki a Magyar Idők birtokába került "kormányzati kimutatásból".

A lap szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint azzal, hogy a következő két évben a jelenlegi 27-ről 21 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó kulcsa (szocho), az önmagában jövőre 330 milliárd, 2018-ban pedig (már) 500 milliárd forintos kiesést okozna. Azonban a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd forintos többlet némiképp kompenzálja a bevételkiesést, tehát a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés - írja a lap.

A közszférában a béremelésekre 50, majd 70 milliárd forintot kell fordítania a kormánynak, a gyed- és táppénzkiadások pedig 40, illetve 50 milliárd forint kiesést okozhatnak. A kormányzati anyag a várható fogyasztási és áfabevételekkel is számol: 50 és 70 milliárd forinttal. A közfoglalkoztatottakon az elkövetkező két évben további 55-55 milliárdos megtakarítás várható a munkaerő-kereslet élénkülés miatt az elsődleges munkaerőpiacon. Így a jövő évi költségvetésnek a béremelési és járulékcsökkentési program 15 milliárdos mínuszt jelentene, 2018-ban viszont már nem számol az állam veszteséggel. Ezt követően a 2018-as gazdasági mutatókat figyelembe véve folytatódna a járulékcsökkentés, évi 2-2 százalékponttal.

Nincs hatástanulmány

Amennyiben megvalósul a kormányzati járulékcsökkentési program, úgy a jelenlegi adóék, vagyis az adóteher bérköltségen belüli aránya 48,2 százalékról 41,9 százalékra csökkenne, amely az OECD-országok közül a jelenlegi 6. helyett még mindig a 12. legmagasabb lenne, viszont a visegrádi országokkal nagyjából azonos szintre kerülnénk.

A NGM hivatalosan még nem állt elő semmilyen anyaggal írott formában, vitaanyagban még a járulékcsökkentési javaslatát sem hozta nyilvánosságra - nem beszélve a hatástanulmányokról. A mostani Magyar Időkben idézett "kormányzati kimutatás" (ilyen fogalommal az elmúlt húsz évben nem találkoztunk adótörvények tárgyalása során - a szerk.) meglehetősen egyoldalúnak tűnik.

Az érem másik oldala - avagy ami kimarad a "kimutatásból

Ennek kapcsán jegyzi meg a Világgazdaság mai számában írt jegyzetében Bod Péter Ákos egykori MNB-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, hogy

az első Orbán-ciklus második felében esett meg, hogy a kabinet váratlanul nagymértékű (a szakszervezetek által kértnél nagyobb) minimálbéremelést jelentett be. Később ezzel, szociális érzékenységének kézzelfogható jeleként, sokat büszkélkedtek. Hogy most készültek-e alapos hatástanulmányok, azt nem tudni. Az akkori döntésre viszont némi rálátásom volt: hát nem sok ceruza kopott el a gazdasági háttérszámításokban.

A közgazdász szerint a legtöbben a minimálbér emelését a kisemberek érdekét szolgáló intézkedésnek tekintik. Népszerű a tb-rendszer fenntartását szolgáló járulékok mérséklése is - hacsak az ember nem kezd el gondolkodni az egészségügy és állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának összefüggéseiről.

Nő a csődveszély

A most tervezett nagyarányú és nem is egyszeri korrekciónak szánt minimálbér-emelés bajba sodorhat olyan cégeket, amelyeknél viszonylag nagy a bérhányad, vagy nem túl magas a nyereségráta. Jellemzően ilyenek a hazai kkv-k. Ezeknél az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték harmada a nagyvállalatokénak. A nagyvállalatoknál csekély a minimálbér-emelés közvetlen hatása (kevesebb a minimálbéres), és az emelkedő bérköltség kigazdálkodása sem nagy gond. Nem így a kisebb cégeknél, náluk a járulékteher mérséklésével is nőhet a csődveszély. Ha a politika a csődöket el akarja kerülni, újabb célzott támogatásra lehet szükség

- írja Bod Péter Ákos a Világgazdaság mai számában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2016.11.17 09:13

Nyugtával dicsérjük a napot!
Ugye ennek a kormánynak már volt egy adócsökkentése (egykulcsos SZJA), ami szintén többszáz milliárdos lyukat ütött VOLNA, ha kreatív megoldással nem ellensúlyozzák az adóbevételt.
Végére nemhogy kevesebb nem lett az adóteher, de még többet is fizettünk nem kevéssel.
Tehát a lelkendezéssel várjuk ki a végét! :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2016.11.16 22:29

Ím ilyen a lakájmédia! Eleddig a "túlságosan" (hmmm... ez ollan ejrópai bírósági nyelvezetre, indokolásra hajaz) magas - 48,5% - elvonásra panaszkodtak (megjegyzem, a liberálbolsevik csicskák dúlása idején bőven 51% fölött volt), most attól rettegnek, hogy az alacsony központosítás következtében nem lesz lóvé a hibásan müködő prosztatájuk megjavítására.

Persze tudjuk, hogy a folyamatos rettegés a dóguk, pedig rettenthetetlennek gondolják magukat...

Még ilyet
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2016.11.16 17:02

@atombandi: nagyjából igen, erről szól a dolog. Már bővebben én is leírtam máshol, hogy a "kiváló" közgazdászok felcserélik az ok-okozatot a termelékenység és a bérek kapcsolatában, arra hivatkozva, hogy amíg gyenge a termelékenység addig nem lehet bért emelni. Csakhogy amíg olcsó a munkaerő, addig a cégek szemszögéből drágább automatizálni, ezért marad a szar 1 foglalkoztatottra jutó termelékenység. Most hogy elindultak felfele a bérek, ez némi átmenet után fogja hozni a megugró termelékenységi statisztikákat is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.11.16 17:02

@antitroll: A szomorú tényeket kezeljük a helyén !!!!
A 2002-es választások ígérete volt a mintegy 860 000 fő az előző kormány által megnyomorított állami alkalmazott 50 %-os béremelése amit a 100 napos program keretében végre hajtott Medgyessy úgy lett 2003 január 1 ére a nettó bérük 99 659 ft szemben a versenyszféra 84 070 ft-os nettójával .. A szoci kormány hét év alatt 32 % oal emelte 131 729 ft-ra 2011 re. A jelenlegi CSÜRHE 2015 májusára 137 559 ft-ra növelte , tehát több mint ÖT év alatt 4,4 %-al. Jól szervezett hazugságaival a jelenlegi CSÜRHE még az elmaradt adósságot sem rendezi.
Látványosan tudják a népet HÜLYÍTENI.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.11.16 16:35

@ablakzsiraf:
ez a tipikusan tobb legyet egy csapasra.
1. a minimalberesek orvendeznek
2. masok is orvendeznek, mert a bertabla tolodik, az adocsokkentest is igyexik megnyerni maganak mindenki.
3. a kormany is orvendezik, mert ezert jo pontot kap a valasztoktol.
4. a becsodolo kkv-k csokkentik a munkaerohianyt.
5. a cegeknek at kell pozicionalni az olcso munkaerorol a hatekonyabb gyartas fele magukat.
6. fekezi a kivandorlast hogy mar nem 3* annyit kereshet az ember kulfoldon, csak 2* annyit
7. a jobb szervezetseg, gepesites, logisztika stb, egyszoval a hatekonysagnoveles is csokkenti a munkaerohianyt.
8. ezek mind a gdp-t fogjak megtamogatni, a plusz fogyasztas, a hatekonyabb gyartas is.

jo idoben, jo helyen volt a fidesz, es meg jol is dontott. jegyezzuk meg, a ritka alkalmak egyike...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html