Őrjöngenek a könyvelők - nagy pofonnal indul az év

A vállalatok számára az adózási és egyéb ügyintézések megkönnyítését célzó cégkapu rendszere már elindult, ám a könyvelők szerint egyelőre sok probléma van vele. A Belügyminisztérium be akarta vezetni a cégkaput még a választások előtt.
Dzindzisz Sztefan, 2018. március 24. szombat, 09:05
Fotó: Shutterstock

Az ügyfélkapu mintájára létrehozott cégkapu rendszere tavaly nyáron indult, az előbbi a magánszemélyek, míg az utóbbi a cégek ügyeinek intézésére alkalmas. Azaz egyelőre nem annyira alkalmas.

A legnagyobb probléma, hogy a számviteli beszámolókhoz, az adóbevallásokhoz ma már - néhány ritka kivételtől eltekintve - az általános főszabály szerint kizárólag a cégkaput lehet használni, ám az még nincs kész. Márpedig a könyvelő felelősséggel tartozik az oda feltöltött adatokért, hiszen a számviteli beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy a megadott adatok megfelelnek a valóságnak. Így ki lehet jelenteni: kaptunk egy gagyin működő rendszert, amiért még felelősséget is kellene vállalnunk - mondta a Napi.hu érdeklődésére Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.

Nagyjából mindenkit érint

A kft.-k, bt.-k, nyrt.-k, zrt.-k mellett a szövetkezetek, állami vállalatok, végrehajtói, közjegyzői és ügyvédi irodák, alapítványok, társulatok és a külföldi vállalatok fióktelepei is kötelezve lettek a cégkapu használatára.

A regisztráltak tulajdonképpen egy 300 MB-os ingyenes tárhelyet kapnak, amivel ki lehet váltani a postai szolgáltatásokat, hiszen ezentúl a cégkapun keresztül elektronikus úton végzik a hivatalos levelezést az állami hivatalokkal. Ilyenek lehetnek az államigazgatási szervek, például a NAV, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók.

Akadozó ügyintézés

A számviteli beszámolókat március 22-től csak a biztonságos azonosítást növelő, úgynevezett Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül belépett személyek tehetik közzé. Ez azonban csak a vállalkozás cégkapu-megbízottja (jellemzően a vállalkozás vezetője) vagy cégkapu-ügykezelője lehet.

Sokszor már az is problémát okoz, hogy a cégvezető felvegye a könyvelőt ügykezelőnek a cégkapu rendszerében. Ez az MKOE alelnöke szerint csak elméletben hangzik könnyűnek, a magyar valóság mást mutat. "A digitális analfabetizmusuk miatt százból talán egy-két cégvezető" tudja ezt a lépést megtenni, így "a könyvelői tapasztalatok alapján ki lehet jelenteni, hogy a vállalkozások vezetői túlnyomórészt alkalmatlanok a cégkapu kezelésére. Ez itt Magyarország, ezt a jogalkotó nem vette figyelembe a cégkapu bevezetésekor."

Emiatt sokszor azt a - mondhatnánk magyaros - megoldást használják a könyvelők, hogy az ügyfeleik kódjait használva lépnek be a cégkapu rendszerébe. Ez sem megfelelő megoldás a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint, hiszen ilyenkor felmerülhet a tiltott adatkezelés gyanúja. "Mi van akkor, ha az ügyfél meggondolja magát és úgy érzi átverték. Ilyenkor könnyen bevádolhatja a könyvelőjét tiltott adatkezeléssel. És ne feledjük, nem ritka eset, hogy valaki megharagszik a könyvelőjére, így minden esetben tulajdonképpen kockáztat a könyvelő" - magyarázta Ruszin Zsolt.

Volt olyan, lapunknak nyilatkozó könyvelő, aki arra panaszkodott, hogy amennyiben ugyanarról a böngészőről akart egymás után többször a cégkapu rendszerébe belépni, akkor azt nem tudta a rendszer értelmezni, mindig az először felhasznált kódot jegyezte meg és a többivel nem engedte az azonosítást.

A probléma odáig fajult, hogy a magyarorszag.hu weboldalon február végén egy felhívás is megjelent, miszerint "amennyiben a felhasználó bejelentkezett egy KAÜ-azonosítást használó szolgáltatásba (Hiteles Elektronikus Postafiók, Tárhely adminisztráció, Webes ügysegéd), abban az esetben ugyanabban a böngészőben egy másik felhasználó azonosítójával történő belépéskor a rendszer hibaüzenetet küld (Hiba történt! Sikertelen bejelentkezés..."). Másik felhasználó kizárólag a böngésző bezárását követően tud bejelentkezni."

Ez csak abban az esetben okoz problémát, ha a könyvelő nincs regisztrálva a cég által, hiszen ellenkező esetben a saját cégkapujából tudja az összes általa vitt vállalkozás ügyét vinni. Azt a problémára a figyelmet felhívó könyvelő is elismerte, hogy "bár illene, hogy a könyvelő a neve alá vegye a céget, ez nem minden esetben van így." Ezt hasonlóan látja Ruszin Zsolt is, szerinte "nem helyes", ha a könyvelő váltogatja a kódokat. "Ilyenkor nem azért használja a céges azonosítót és jelszót, mert rá van kényszerítve, hanem főleg, mert az előbb említett digitális analfabetizmus miatt lusta végigvinni a megfelelő meghatalmazást.

A magyar helyzetre jellemző, hogy ez kétirányú fegyver, azaz nemcsak az fordulhat elő, hogy az ügyfél miatt aggódhat a könyvelő, hanem az is, hogy maga a könyvelő szeretne rejtőzködni, hiszen ilyenkor utólag, valamilyen adóhatósági ellenőrzés során mondhatja, hogy az ügyfél intézte az ügyet, látható, hogy az ő kódjaival léptek be." Ugyanakkor a magyar valóságot, illetve a probléma nagyságát jól mutatja, hogy megoldására a hatóság külön közleményben hívta fel a figyelmet.

Kijavítatlan hibák a rendszerben

A problémák száma pedig nemhogy csökken, hanem csak növekszik, ha valaki bejutott a rendszerbe. A legnagyobb probléma, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni, az csak teljes jogosultságú lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a könyvelő meg is kapta az ügykezelő szerepét, akkor az adott vállalkozás cégkapujában nemcsak az őt érintő dokumentumokat látja, hanem ügyfelének minden, hivataloktól kapott anyagát, így a bírósági papírokon át egészen addig, hogy a cégautót megbüntették gyorshajtásáért.

"Ez utóbbi esetben például ki felel azért, ha kiderül, hogy az adott autó nem is járt arra azon a napon és ezt nem jelezték 8 napon belül a rendőrségnek"- mondott egy példát Ruszin, hogy miért aggályos a mostani rendszer. Szerinte épp az ilyen esetek miatt nem akar sok könyvelő összefüggésbe kerülni ügyfele cégkapujával.

Ilyen esetben megoldás lehet, ha a könyvelő kiképzi az cégvezetőt arra, hogyan kell a megfelelő dokumentumokat feltölteni, ez azonban nem ideális megoldás Ruszin szerint. Ebben az esetben ugyanis legalább 50 percet vesz igénybe egy ilyen képzés. "Nekem viszont 300 olyan ügyfelem van, ahol cégkapu regisztrációra van szükség. Hónapok óra tart az ügyintézés, amivel legalább 60-70 munkaóránk ment el és amiért senki nem fizet egy fillért sem. Ezt a kárt már elszenvedtük" - kommentált Ruszin.

Ez azonban csak a legsúlyosabb probléma, a cégkapu számos kényelmetlen elemet tartalmaz az MKOE szerint. Ilyen az, hogy nem kezeli a közös cégjegyzési jogot, az ügyvezető megszűnésekori cégkapu-törlést és ebből fakadóan hiányzik az archívum és a korábbi ügykezelők visszaemelése is.

Mindezeken túl a lapunk által megkérdezett - nevük elhallgatását kérő - könyvelők sem voltak elragadtatva a rendszer működésétől. "A napi ügymenetben állandó fennakadásokat okoz, hogy amíg korábban egy mozdulattal fel lehetett tölteni a szükséges dokumentumokat, addig ma már dupla azonosításon kell átmenni, ráadásul a rendszer sokszor megakad, van, hogy egy dokumentumot négyszer-ötször is megpróbálok feltölteni, mire sikerül. Olyan is előfordult, hogy bár a rendszer lefagyott, végül duplasági hibaüzenetet kaptunk, azaz a dokumentumokat mégis elküldte a rendszer, csak nekünk nem jelezte" - mondta egyikük.

A valamivel meghosszabbodott ügyintézési időt más is említette, ám neki ez "maximum két percnyi plusz időt" okoz, míg volt, aki azt említette, hogy az utóbbi időben megszaporodó karbantartásokat jellemzően a legrosszabbkor, a fontos határidők előtt néhány nappal végezték el.

Jön a megoldás?

A fő problémára, azaz arra, hogy a könyvelők minden, cégkapuban beérkező dokumentumra rálátnak, a megoldást az eddig közel 1,2 milliárd forintos projekt részét képező Cégkapu 2.0 jelentheti. Ez a remények szerint már tudni fogja az ügykezelői jogosultságok szűkítését, azaz a könyvelő valóban csak azokra a dokumentumokra fog rálátni, amik a munkájával kapcsolatosak. A rendszer frissítését a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint legkésőbb idén májusra ígérte a fejlesztő állami NISZ Zrt.

Ugyanakkor arra is több könyvelő felhívta a figyelmünket, hogy félő, hogy az új rendszer - ahogy az eddigi összes - is gyerekbetegségekkel fog elindulni, márpedig a május végi beszámoló bevallási-határidő előtt ez akár komoly problémákat is okozhat. Az ilyen közzététel elmulasztása súlyos adójogi és cégjogi következményekkel járhat: az adóhatóság először mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el.

A kapkodásra a válasz: jön a választás

Abban nagyjából minden megszólalónk egyetértett, hogy a cégkapu rendszerének bevezetését elsiette a kormányzat. Ruszin elmondása szerint az MKOE hiába kezdeményezte az illetékeseknél, hogy a fenti problémák miatt halasszák el a számviteli beszámoló cégkapuhoz való kötését.

"Bár a rendszer bevezetésével egyetértünk, hiszen az e-adózásé és nem a papír alapúé a jövő, ám kértük, hogy először legyen egy egy éves tesztidőszak, ami csak az állami vállalatokra vonatkozik. Ott tesztelhették volna a rendszert, hiszen az állami szereplő lojális és segítőkész, és ki lehetett volna köszörülni a hibákat. Ám erre nem volt lehetőség, a Belügyminisztérium mindenképpen be akarta vezetni a cégkaput még a választások előtt, hogy legyen valami felmutatható eredmény. De akkor kérdezném, hogy mit csináltak az elmúlt években, akkor miért nem történt előrelépés? Miért most kell hirtelen a nyakunkba kapni egy nem működő rendszert?" - fakadt ki Ruszin Zsolt. A "jönnek a választások" indokot egyébként nem csak az alelnöktől hallottuk, több könyvelő szerint is ez volt sokszor a nem hivatalos válasz, amikor az illetékeseknél érdeklődtek a problémákról...

A kérdéseinket természetesen feltettük a cégkaput üzemeltető NISZ Zrt.-nek is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Kép forrás: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

fairconto, 2018.03.25 13:41

UPDATE: Kiderült, hogy az MKOE kérésére késlelteti a minisztérium a "szigort". Dávid-Damó Ágnes főosztályvezető asszony levele szerint "tekintettel arra, hogy az IM Céginformációs Szolgálata természetesen mindenben szeretné a cégeket támogatni a Cégkapu használata mellett még egy rövid átmeneti ideig biztosítani fogja a beszámolók Ügyfélkapun keresztüli megküldését is."

Az átmeneti időszak hosszát a főosztályvezető asszony nem határozta meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kiss.tamas@kissti.hu, 2018.03.24 11:25

Ez semmi. Jön joliustól a kötelező NAVhoz bekötött online számlázási kötelezettség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html