A NAPI Gazdaságban cikke Az örökös számára lehetséges megoldás a hagyaték visszautasítása is, hiszen így az illetéket sem kell állnia – mondta lapunknak Gál Andrea Anna ügyvéd. A kivetett illetéket az APEH szedi be, az illetékfizetést kiszabó határozat kézhezvételét követő 15 napos határidővel, ám a befizetés időben elhúzható az illeték mérséklésére vagy részletfizetésre vonatkozó méltányossági kérelem előterjesztésével. Gál Andrea Anna tapasztalatai szerint az adóhivatal az illetékfizetési kötelezettség mérséklését csak rendkívüli és komolyan alátámasztott kérelem esetén hagyja jóvá - amikor a befizetés súlyosan veszélyezteti az adózó megélhetését -, ám engedélyt részletfizetésre gyakran adnak. Ráadásul a részletfizetés további előnye, hogy kamatmentes - mondta az ügyvéd. Az öröklés után járó illeték kiszabására az az illetékhivatal az illetékes, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. A hagyatéki leltár felvételét a helyi önkormányzat szakemberei végzik, majd azt továbbítják a közjegyzőnek. Magyarországon régóta komoly probléma és a költségvetésnek vélhetően több tíz milliárd forint kiesést okoz az, hogy a leltár felvételénél az értékbecslés gyakran nagymértékben alulárazza a tényleges forgalmi értéket, annak egyharmada körül mozog csupán - véli Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Tapasztalatai szerint a Ferencvárosban az ingatlanok forgalmi értéke négyzetméterenként 270-400 ezer forint között mozog, ehhez képest egy-egy negyven négyzetméteres lakást jellemezően 3-5,5 millió forint közötti értéken vesznek figyelembe a hagyatéki leltározásnál. E problémát már többször jelezték a pénzügyi tárcának, ám egyelőre eredmény nélkül. Tóth szerint ennek rendezése jórészt politikai kérdés. A MOKK azt javasolja, hogy a jövőben az APEH végezze az értékbecslést, mivel az így elérhető többletbevétel vélhetően ellensúlyozná a szükséges többletkiadást. A közjegyzői kamara elnökének tapasztalatai szerint nagyobb érték esetén elterjedt megoldás, hogy a teljes vagyont egyszemélyes kft.-be viszik be, az üzletrész öröklése pedig illetékmentes - egyelőre ugyanis csak az üzletrészek adásvétele illetékköteles. A vagyoni betét, illetve az üzletrész minden vagyonszerzési illeték tekintetében mentességet élvez, így nem kell fizetni vásárlása, öröklése esetén, és akkor sem, ha ajándékba kapjuk. Ha tehát az átruházni kívánt ingatlan vagy ingóság egy cég tulajdonában van, elkerülhető az illeték, akkor is, ha a hagyaték milliárdokra rúg, míg mondjuk egy lakás családon belüli öröklése után fizetni kell. Igazságtalanok a különbségek a vállalkozói szektorban is, hiszen miközben egy bt. vagy kft. öröklése mentes az illeték alól, az egyéni kisvállalkozói vagyon örököse legfeljebb csökkentésben reménykedhet, feltételekkel. Mentességet nem kaphat, mivel az egyéni vállalkozásnak nincs a működtető magánszemélytől elkülöníthető vagyona. Évekkel ezelőtt már kidolgozott a pénzügyi tárca egy javaslatot, amely többek között a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, illetve üzletrész mentességét is megszüntette volna, végül azonban az értékpapírokra szűkült a kör (Napi, 2007. március 6.).