Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Közlönyben megjelent új jogegységi határozat kifejti, hogy a végrendeletet - a végrendelkező mellett - két tanúnak is alá kell írnia. Sem a régi, sem az új Polgári törvénykönyv nem tartalmaz előírást arra, hogy az aláírásnak milyennek kell lennie. A korábbi jogegységi határozat kimondta, hogy az aláírásából kell kitűnnie a tanú személyének, így ha az olvashatatlan, akkor a végrendelet alaki okból érvénytelen.

A bíróságok azonban többféleképpen értelmezték ezt az előírást: például ha az egyik tanú ügyvéd volt, és olvashatatlanul írta alá a végrendeletet, de ott volt azon a pecsétje, akkor elfogadták őt tanúnak. Ha más tanú a lakcímét, vagy a személyi igazolványa számát is oda írta az olvashatatlan neve alá, akkor is elfogadta azt a bíróságok egy része. A másik részük viszont szigorúan vette az előírást: hiába derült ki a végrendeletből a tanú személye (például az ügyvéd pecsétjéből), vagy lehetett volna - a személyi igazolvány szám alapján - bizonyítani a tanú személyét, egyiket sem engedték meg.

Miután a végrendelet funkciója az, hogy az örökhagyó akarata szerint rendeződjön vagyonának a sorsa, nem engedhető meg, hogy egy olvashatatlan tanú-név miatt ez meghiúsuljon. Ezért döntött úgy a Kúria, hogy a régi jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, az újban pedig megengedi azt, hogy ha a  tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathasson le.

Képünk illusztráció.