A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósol (szemben a magyar kormány 4,1 illetve 4,3 százalékos várakozásával). A bank az idei évi növekedési ütemet 0,8, a jövő évit pedig 0,4 százalékponttal javította a májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest.

Az EBRD működési területének 37 gazdaságában az idén 3,3 százalékos, 2018-ban 3 százalékos átlagos növekedést vár a tavalyi 1,9 százalék után. A térség idei növekedési előrejelzését a bank - amely az elmúlt években kiterjesztette tevékenységét a Földközi-tenger keleti és déli régióira is - a májusi becsléshez képest 0,9 százalékponttal, a jövő évi térségi prognózist 0,2 százalékponttal javította.

Már rég láthattunk ilyet

Az EBRD által elemzett országok közül, ahol negyedéves növekedési adatok állnak rendelkezésre az idei év első felében 27-ben volt növekedés az előző év hasonló időszakával összehasonlítva. Az elemzés megjegyzi, hogy a bank tevékenységi területén ilyen széles alapokon nyugvó fellendülésere 2010 óta nem volt példa. További jó hír, hogy több országban - különösen Romániában és Törökországban - már válság előtti növekedési szintet is eléri a GDP-bővülés üteme.

A közép-európai és a balti EU-gazdaságokban az EBRD számításai szerint 3,9 százalékos növekedés lehet idén, jövőre pedig 3,4 százalék, ami 0,8 illetve 0,3 százalékpontos javítást jelent a májusi előrejelzéshez képest. A bank ugyanakkor megjegyzi, hogy e térség potenciális növekedését a képzett munkaerő hiánya visszafoghatja közép távon.

Az EBRD elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy a gazdasági növekedés gyorsulása ellenére a térség növekedése enyhén elmarad más feltörekvő gazdaságokétól. Továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi kilátásokat számos kockázat is övezi - egyebek mellett geopolitikai feszültségek, tartósan fennálló biztonsági fenyegetések, a fejlett országokban is egyre inkább megjelenő és egyre erősödő globalizációellenes intézkedések, valamint a globális növekedés egyre nagyobb fokú koncentrációja.

Az uniós források húzták a magyar gazdaságot

Az EBRD Magyarországról szóló elemzése szerint az ország rövid távú kilátásai javultak, a társasági adó és a társadalombiztosítási járulékok csökkentése, illetve a minimálbér megemelésének köszönhetően. A hazánkról szóló fejezet szerint a magyar gazdaság növekedési üteme 2017 első felében 3,6 százalékra gyorsult a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva, elsősorban az állami beruházások erőteljes fellendülésének és a magánszektor robusztus fogyasztásának hatására - idéz a részletes elemzésből az MTI.

A beruházások 24 százalékkal emelkedtek éves összevetésben az idei első fél évben, és ennek hajtóereje az EU-folyósítások gyorsítása, valamint - az előző hét évben mért folyamatos visszaesés után - a hitelkihelyezések újbóli növekedése volt.

Az EBRD szerint e két tényező rövid távon továbbra is elősegíti a magyar gazdaság növekedését, és ehhez járulnak még a várható bérnövekedések, amelyekről az állami vállalatoknál és az autógyáraknál született megállapodások intézkednek. Emellett a minimálbér emelése és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is a növekedés hajtóerői között lesz.

Mások is kedvezően látják a magyar helyzetet

Az európai feltörekvő térség és a magyar gazdaság robusztus növekedését más nagy londoni elemzőcégek is jósolják - írja az MTI. A Capital Economics új negyedéves előrejelzése szerint az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) alapján a közép- és kelet-európai EU-térség hazai össztermékének éves növekedési üteme 4,5-5 százalék között lehetett a negyedik negyedév elején.

A Capital Economics szerint ugyanakkor a feltörekvő európai térség gazdaságainak fellendülése valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzött. A cég által használt előrejelzési modell (GDP Tracker) 2017 egészére 4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos, 2019-re 2 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban. A Capital Economics közgazdászai elismerték, hogy a következő két évre adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van. Megítélésük szerint azonban még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

A Morgan Stanley nemrégiben a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését egyaránt jelentősen emelte, és bár 2018-ban szintén a lendület valamelyes mérséklődésére számít, derűlátóbban ítéli meg a jövő évi kilátásokat, mint a Capital Economics elemzői. A Morgan Stanley új prognózisa szerint a magyar GDP az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett.

A felülvizsgálatot a Morgan Stanley elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta az MTI szerint.

A robusztus növekedési környezetben több londoni elemzőház is jegybanki kamatemelést jósolt 2018-ra vagy 2019-re Magyarországon.