Magukra vethetnek a magyarok, ha veszélyes országba utaznak

Az Országgyűlés kedden több törvénymódosítást is elfogadott. Ezek értelmében azok, akik a konzuli figyelmeztetés ellenére veszélyes térségbe utaznak, az esetleges evakuálásuk költségeit maguknak kell állniuk, illetve a külföldön bajba jutott magyarok kaphatnak kisebb összegű vissza nem térítendő anyagi segítséget is. Emellett a jövőben tilos lesz a vásárlók földrajzi megkülönböztetése, akadálymentessé válnak a közszféra honlapjai, illetve emelkedik a nemzeti pedagógusok pótléka.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 13. kedd, 17:48
Fotó: Shutterstock

Az Országgyűlés 138 igen, 14 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által beterjesztett jogszabály hat törvényt módosít, a külügyi tárgyúak mellett adózással összefüggőeket is.

A fontosabb változtatások között szerepel, hogy a jövőben a külföldre utazó magyar állampolgárok külföldi tartózkodásukat előzetesen csak elektronikus úton jelenthetik be a konzuli szolgálatnak. Akik a konzuli szolgálat figyelmeztetése ellenére utaznak veszélyes térségekbe, esetleges evakuálásuk költségeit ezentúl maguk állják.

Változás, hogy a külföldön bajba jutott magyarok egy kisebb - 20 euró - összegű vissza nem térítendő anyagi segítséget kaphatnak a konzuli szolgálattól.

A módosítás rendezi az utazó nagykövetek státuszát, eltörli az iskoláztatási költségtérítés alsó határát, és lehetővé válik a kihelyezettek egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátásainak esetében, hogy a minisztérium méltányossági alapon megelőlegezze az ellátás költségeit.

Tartós külszolgálatra ezentúl belső pályázaton jelentkezhetnek a külügy irányítása alá tartozó központi hivatal, valamint azoknak a gazdasági társaságoknak a foglalkoztatottjai, amelyeknek tulajdonosi joggyakorlója a külgazdasági és külügyminiszter. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Tilos lesz a vásárlók földrajzi megkülönböztetése

A parlament keddi ülésnapján 170 igen, 1 nem szavazattal fogadta el azt a törvénymódosítást, melynek értelmében a magyar fogyasztó is jogosult lesz arra, hogy ugyanazon az áron és feltételekkel vásároljon külföldi webáruházból, mint a helyiek - derül ki az MTI tudósításából.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett törvény uniós irányelveknek megfelelően módosít két, fogyasztóvédelemmel összefüggő jogszabályt annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot a fogyasztóknak áruvásárlás vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén függetlenül állampolgárságuktól vagy attól, hogy hol laknak, illetve hol telepedtek le az unióban.

Az idén februárban elfogadott uniós rendelet tiltja, hogy áruvásárlás vagy szolgáltatás igénybe vétele esetén a kereskedők a vevőket állampolgárság, lakóhely, illetve letelepedési hely alapján megkülönböztessék, illetve online vásárláskor területi alapon korlátozzák a weboldalukhoz való hozzáférést.

A rendelet végrehajtásért fogyasztóvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal lesz felelős, az eljárást pedig a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok határozzák meg. A rendeletet december 3-tól kell alkalmaznia a tagállamoknak, ez a jogszabály hatályba lépésének időpontja is.

Akadálymentessé válnak a közszféra honlapjai

Az Országgyűlés egyhangúlag, 171 szavazattal fogadta el a közszféra honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymenetesítéséről szóló törvényt. A változtatás nemcsak látássérültek, hanem más típusú fogyatékossággal élők, illetve az idősek speciális igényeit is figyelembe véve biztosítja a hozzáférést a szolgáltatásokhoz és az információkhoz.

Az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő törvény nemzetközi iránymutatásokat figyelembe véve határozza meg a honlapok akadálymentesítési követelményeit, új technikai és műszaki előírásokat. A jogszabály meghatározza a kezelhetőség és az elérhetőség alapelveit.

Az újabb honlapoknak jövő szeptembertől kell megfelelniük a törvény előírásainak, a régebbieknek 2020 szeptemberétől, míg a mobilalkalmazásoknak 2021 júniusától.

Elfogadták a médiahatóság jövő évi költségvetését

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről is szavazott a parlament, amelyet 115 igen és 56 ellenszavazat mellett fogadott el. A költségvetési bizottság által előterjesztett dokumentum az NMHH bevételeinek és kiadásainak főösszegét 34,6 milliárd, a Médiatanácsáét 681 millió, az annak kezelésében lévő előirányzatokét pedig 1,8 milliárd forintban szabja meg a 2019-es évre.

Az NMHH bevételeinek zöme, több mint 26 milliárd forint közhatalmi bevételekből - ebből több mint 20 milliárd frekvenciadíjakból - keletkezik. A Médiatanácshoz befolyó pénzek egyharmada költségvetési juttatás, kétharmada működési bevétel; külön előirányzata szinte teljes egészében médiaszolgáltatási díjakból származik, amit a Magyar Média Mecenatúra program pályázati támogatásaira fordítanak.
Az MTVA jövőre 92 milliárd 682 millió forintból gazdálkodhat, amiből 73 milliárdot valamelyest meghaladó összeget tesz ki a közszolgálati hozzájárulás.
A plénum 114 igen, 57 nem szavazat mellett elfogadta az NMHH tavalyi évi zárszámadását is.

Emelkedik a nemzetiségi pedagógusok pótléka

A parlament emellett megszavazta azt is, hogy a jelenlegi 15-ről 30 százalékra növekedjen a nemzetiségi pedagógusok pótléka. Az Országgyűlés a nemzetiségi bizottság által kezdeményezett változtatást 165 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el.

A változtatás indoka, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okoz a létszámhiány. A támogatás egyúttal lehetővé teszi a nemzetiségi óvodapedagógus-képzésben részt vevők létszámának növelését, a képzés minőségének javítását

Módosítottak az állatvédelmi törvényen is

A képviselők 168 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadták az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítását, amely a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010-es uniós irányelvnek történő megfelelést és az Európai Bizottság által 2017-ben ebben az ügyben indított kötelezettségszegési eljárás lezárását szolgálja.

A törvény jogtechnikai módosításokat tartalmaz, biztosítja, hogy csak olyan tenyésztő, beszállító vagy felhasználó működhessen, aki az állatvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik. Az engedélyt vissza is vonhatja a hatóság, ha a tenyésztő, beszállító vagy felhasználó már nem teljesíti az irányelv követelményeit.

A jogszabály kiterjeszti az állatkísérlet fogalmát, hogy az vonatkozzon az állatoknak mind az ismert, mind az ismeretlen kimenetelű, továbbá mind az invazív, mind a nem invazív tudományos célú felhasználására. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

HOZZÁSZÓLÁSOK