Orvostörvény: meghátrált a kormány

Alaposan megemelt ügyeleti díjakkal, 100 napos kirendelési idővel, a másodállásokkal kapcsolatos korlátozások és az új jogállás kötelezővé tételének 2022 utánra halasztásával csitítja az egészségügyi jogállási törvény végrehajtási rendeletének - a Medicalonline szakportál birtokába jutott - tervezete a parlamenten villámgyorsan áttolt törvény keltette hatalmas felzúdulást.
Szepesi Anita, 2020. november 17. kedd, 09:10
Fotó: Getty Images

A döntéshozók az utolsó pillanatig kivártak az új egészségügyi törvény végrehajtási rendeletének megalkotásával, az ágazatban hatalmas felzúdulást keltő, tömeges pályaelhagyással fenyegető, holnap hatályba lépő jogszabály végrehajtási rendelettervezete csak most készült el, kidolgozásába a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján látható számláló szerint a kormány, az erről szóló híradások dacára a jogalkotó nem vonta be az érdekképviseleteket. A törvény kifogásolt passzusaival - melyet lapunk is részletesen elemzett - szembeni tiltakozáshullám azonban a jelek szerint mégis hatásos volt a portál birtokába jutott végrehajtási rendelettervezet szerint.

Ebből kiderül, hogy a választások utánra, 2023-ra halasztották a másodállások kötelező engedélyeztetését és az egészségügyben elterjedt közreműködői szerződések sem szűnnek meg most - legalábbis azok, amelyek idén december végéig megköttettek.

Az egy plusz egy év helyett száz napban maximálta a kormány a kirendelés időtartamát, és meghatározta azt is, hogy nem lehet elvezényelni munkahelyéről a várandós és nagycsaládos orvosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, vagy akiknek a hozzátartozója tartós gondozásra szorul.

Az önként vállalt többletmunka minden órájáért illetményének egy órára eső összege illeti meg az orvost, amennyiben a rendes munkarend szerint, vagy készenléti feladatellátás keretében végzi azt, és óránként ennek fele ügyeleti ellátás esetén. Saját illetményén felül a helyettesített kolléga illetményének 50 százaléka is megilleti az orvost, ha átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, kirendelés esetén pedig a kirendelés minden munkaórája után az illetmény egy órára eső összegének 50 százalékkal megemelt összegét kell kifizetni.

A rendelettervezet szerint az állami egészségügyben dolgozók munkáltatója egy új intézmény, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője lesz, a lap információi szerint Jenei Zoltán, aki öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja, erről a posztról idén szeptemberben hívta vissza az innovációs miniszter. A közgazdász 2006-2007 között közel egy évig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti ügyekért felelős szakállamtitkáraként dolgozott.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató közvetlen döntése alapján vagy meghívásos eljárás útján történhet a rendelettervezet nehezen értelmezhető kitétele szerint. Az eljárás lefolytatására előkészítő bizottság hozható létre.

Az állami kórházak vezetőinek munkáltatója az ágazatért felelős miniszter, megbízásuk bármikor visszavonható. Illetményükön felül bruttó 700 ezer forintot kapnak az országos és a megyei kórházak, valamint a klinikai központok vezetőit.

A Népszava úgy tudja, hogy kedd délután háromra hívták a Belügyminisztériumba a politikai pártok képviselőit a tervezetről egyeztetni, a szakmai szervezetek - köztük az orvosi kamara - nem kapott meghívást a találkozóra.

A törvény szerint a végrehajtási szabályzat 17 kormányrendeletének november 18-ig kell megjelennie.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mpapa, 2020.11.17 20:54

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html