A NAPI Gazdaság cikke

- Néhány évvel ezelőtt a budapesti kátyúk voltak állandóan napirenden, ma viszont a parkolási botrányok adnak szinte mindennap témát a fővárossal foglalkozó sajtónak. Az útfelújításokkal némileg enyhültek a kátyúk okozta gondok. Ugyanez mikorra várható a parkolás ügyében?
- Súlyos a helyzet, amit a számok is tanúsítanak: a fővárosban ma 650 ezer autó közlekedik és körülbelül 300-350 ezer hajt be az agglomerációból is. A budapesti lakosok autóinak 90 százaléka közterületen parkol, csak minden tizedik gépkocsi áll garázsban. Nyugat-Európában ennek az aránynak az ötszörösét tudják fogadni a mélygarázsok vagy parkolóházak, ezért aztán nem csoda, hogy a felmérések szerint a fővárosban közlekedő kocsik harmada éppen parkolót keres. Többek között ez az oka az egyre reménytelenebb belvárosi közlekedésnek, a szinte állandósult dugóknak és a parkolóhelyekért folyó, sokszor durva küzdelemnek is.

- Ha ezt ilyen jól látják, miért nem tesznek valamit a feszültségek enyhítése érdekében?
- A főváros vezetésének korlátozottak a lehetőségei, mi ugyanis nem tudunk garázsokat és parkolóházakat építeni, ezek a kerületek és a magántőke összefogásából jöhetnek létre. Létrehoztunk viszont egy olyan céget, a Parking Kft.-t, amely a főváros tulajdonában van, s amely a behajtási engedélyeket adja majd ki, így szabályozni és korlátozni tudjuk a belvárosi áruszállítást. Sokszor ugyanis ezektől a teherautóktól nem lehet közlekedni és parkolni a belvárosi kerületekben.

- Ettől azért ugye nem várnak sokat, hiszen ez csak a jéghegy csúcsa. Sem a tömegközlekedés nem lesz gyorsabb, sem több parkoló nem lesz.
- Az biztos, hogy ez önmagában nem elegendő, bár sokat fog javítani a helyzeten. De más irányba is megtesszük a szükséges lépéseket. Növelni szeretnénk a P+R parkolási lehetőségeket is. Míg a Budapesttel azonos lélekszámú Bécsben 25 ezer, nálunk csak 3500 ilyen parkolóhely van, vagyis még az sem tudja egy tömegközlekedési csomóponton hagyni az autóját, aki egyébként szeretné. A tizenegy elővárosi vasút- és három HÉV-vonal mellett fekvő száz település önkormányzatával arról tárgyalunk, hogy miként lehetne ezeket a parkolókat kiépíteni és üzemeltetni. Ehhez persze össze kellene hangolni az elővárosi közlekedést. Tarthatatlan, hogy a fővárosban párhuzamosan közlekednek Volán- és BKV-buszok, és mellettük halad a villamos vagy alattuk a metró. A közlekedés összehangolására az összes érintett részvételével létrehoztuk a Budapesti Közlekedési Fórumot, s ettől reméljük, hogy megteremthető lesz az összhang, és megszüntethetjük a MÁV-, a BKV- és a Volán-járatok közti átfedéseket és párhuzamosságokat. Ez minden érdekeltnek, de legfőképpen a közlekedőknek lenne jó, és jelentősen csökkenthetné a zsúfoltságot is.

- Nem túl merész várakozás ez? Évek óta tervezik a fővárosi és elővárosi közlekedés összehangolását - viszonylag kevés sikerrel...
- Nézze, a főpolgármesteri hivatal csak katalizátor lehet, a közlekedési gondokat egyedül és egyik napról a másikra nem tudjuk megoldani. Azt elmondhatom, hogy megválasztásom óta nem vesztegettük az időt, hogy előrébb haladjunk a tervek megvalósításával. A BKV, a MÁV és a Volán együttműködésével aktívan dolgozunk ezen az ügyön. A közlekedés átszervezésén túl több tucat parkolóházat kellene építeni, és legalább 25-30 ezer P+R parkolóhelyet létrehozni. Ehhez viszont idő kell. Remélem, hogy az elindult kezdeményezések hatására 2008-2009-ben legalább egy kicsit enyhül a nyomás és a tumultus.

- A parkolásról jut eszembe: hol, melyik parkolóházban áll most az ön tulajdonában lévő Trabant?
- A jászberényi tanyám udvarán. Ez volt az első autóm, amelyet még a nagymamámtól kaptam, így családi ereklyének számít. Ezért is tüntettem fel a vagyonnyilatkozatomban.

- Hát vagyonnak azért ez csak kis túlzással nevezhető...
- Mivel nem akarom eladni, előbb-utóbb értékes oldtimer lesz, ezért a vagyonnyilatkozatban is méltó helyére kerül!

- A parkolási gondok az elmúlt hónapokban a Centrum parkolási cég bírságolási gyakorlatával kapcsolatban kerültek az érdeklődés homlokterébe. Hogyan lehetne ezeket a súlyos anomáliákat megszüntetni?
- A fővárosban három parkolási társaság üzemel, amelyek közül kettő önkormányzati tulajdonban van, s ezek hosszú távú szerződésben működtetik a parolóhelyeket. A Centrum magántársaság, amely érthetően profitorientált, ezért a parkolási társaságban érintett nyolc kerület nehezen tudja befolyásolni a működését.

- Azért ugye az önök számára is nyilvánvaló a jelenlegi helyzet tarthatatlansága?
- Terveink és elképzeléseink már vannak az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítására, de ezt megelőzően még egyeztetni kell az érintett kerületekkel, és el kell végezni a gazdaságossági számításokat is. A legfontosabb azonban az, hogy a fővárosban lakóknak a közterületek helyett megérje majd a parkolóházakban elhelyezni az autóikat. Sőt az is elképzelhető, hogy a nyugati példát követve jutalmaznánk azokat, akik bár a belvárosban laknak, de nem tartanak autót.

- Ezt hogyan képzelik el?
- Például utazási bérletet kapna az, akinek nincs autója. Ma ugyanis van olyan lakos, akinek a nevén hét-nyolc autó is van, s ezek szinte ingyen parkolhatnak a belvárosban. Az ötödik kerületben például nyolcezer parkolóhely van, de az ingyenes parkolási engedélyek száma ennél jóval több...

- Ha már az ingyenességnél tartunk: Chicagóban például azt tervezik, hogy ingyenessé teszik a helyi tömegközlekedést. Kiszámolták ugyanis, hogy a gépkocsik okozta káosz és a környezeti ártalmak sokkal többe kerülnek, mint a kieső jegybevétel. Nem lenne érdemes ezt a fővárosnak is megfontolnia?
- Dehogynem, minden elképzelést meg kell vizsgálni. Az ingyenesség azonban azt jelenti, hogy az utazást az adófizetőknek kellene megfizetniük.

- Most is mi fizetjük, hiszen a BKV évente többmilliárdos hiánnyal zár.
- A közlekedési cég tavaly 12 milliárdos veszteséget könyvelt el. A jegyárbevétel 42 milliárd forint volt, ami a teljes működési költség, vagyis a 106 milliárd forint 39 százaléka. Ez nem elhanyagolható tétel, ha az ingyenességről beszélünk. A BKV átalakítását egyébként már elkezdtük, és a korszerűsítés eredményeként jövőre üzemi szinten már nullszaldós lehet a cég.

- A fővárosi közgyűlésben majdnem patthelyzet van, hiszen a koalíció csupán egyszavazatnyi többséggel bír. Tud-e ilyen körülmények között érdemi döntéseket hozni a város vezetése, mondjuk a közlekedést érintő kérdésekben?
- Igen tud, hiszen a nagy infrastrukturális fejlesztésekben és az uniós pénzek felhasználásában már eddig is születtek konszenzusos döntések. Az ellenzék is megszavazta például az ötvenmilliárdos fővárosi csatornázási programot, a dél-budai szennyvíztisztítót, a pusztazámori hulladéklerakó második ütemét, valamint az 1-es és a 3-as villamos útvonalának meghosszabbítására vonatkozó tervet. Biztos vagyok benne, hogy a fővárosi közlekedés megújítására és a parkolás új rendjére vonatkozó elképzeléseink is ilyen fogadtatásban részesülnek majd.