Az Európai Parlament és a képviselőcsoportok elnökeiből álló testület, az Elnökök Értekezlete csütörtöki videókonferenciáján úgy döntött, hogy rendkívüli plenáris ülést hív össze áprils 16-17-én Brüsszelben. Ennek napirendjén a Covid-19 járvánnyal és annak következményeivel kapcsolatos, közös uniós válaszlépés szerepel.

A 7-es cikk ismételt elindítását kérik

Emellett a képviselőcsoportok vezetői aggodalmuknak adtak hangot a Magyarországon a héten elfogadott, veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban. A képviselőcsoportok többsége felkérte az EP elnökét, David Sassolit, hogy a képviselők aggodalmait juttassa el az Európai Bizottsághoz. A képviselőcsoportok vezetői a helyzet felmérését és az Európai Unió Szerződése 7. cikkében szereplő eljárás ismételt elindítását kérik a bizottságtól - derül ki az Európai Parlement csütörtöki közleményéből.

David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az EP internetes oldalára feltöltött videóüzenetében csütörtökön be is jelentette, hogy az Európai Parlament levélben fordul az Európai Bizottsághoz, amelyben azt a kérdést teszi fel, hogy a bizottság miként kíván eljárni a magyar parlament által elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt illetően.

Sassoli szerint a levélben az uniós parlament arra kéri az Európai Bizottságot, állapítsa meg, hogy a jogszabály elfogadása az uniós szerződés - az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó - 2. cikkének súlyos megsértését jelenti-e.  "A szerződés vonatkozó cikke körvonalazza a demokrácián és a szabadságon alapuló értékeinket" - fogalmazott.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja.  Ha egy tagállam vélhetően megsérti az EU-s értékeket, akkor indíthatnak ellene szigorú szabályok szerint, nagy támogatottsággal eljárást.

A bizottság megteszi a szükséges lépéseket

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csütörtökön aggodalmát fejezte ki a koronavírus-járvány okán hozott magyar intézkedések miatt. Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy különösen aggasztják a magyarországi rendelkezések. Bejelentette: a testület megteszi a szükséges intézkedéseket - írta az MTI.

Az uniós bizottság elnöke érthetőnek nevezte, hogy a tagországok rendkívüli intézkedéseket hoznak az egészségügyi krízis leküzdésére, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hogy egy részük "túl messzire megy". Aláhúzta, hogy az intézkedéseknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük, érvényességüket korlátozni kell, "nem tarthatnak határozatlan ideig". A kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az intézkedéseket rendszeresen ellenőrizzék.

Ursula von der Leyen elmondta, hogy a biztosok szerdai tanácskozásán áttekintették a tagországoknak a rendkívüli helyzet orvoslására hozott intézkedéseit, köztük - mint kiemelte - megvizsgálták a magyarországi helyzetet is. Az uniós bizottság további, rendszeres vizsgálatoknak fogja alávetni a tagállami intézkedéseket - tette hozzá a bizottság elnöke.

Tusk is írt már levelet

Szerdán Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is nyílt levélben tudatta: az Európai Néppártnak (EPP) felül kell vizsgálnia eddigi álláspontját a Fidesz tagságáról. A levelében azt írta az MTI szerint, hogy a rendkívüli helyzetre vonatkozó jogszabályokat a koronavírus okozta járvány indokolja. Azokra szükség van még a demokrácia korlátozása árán is, azonban nem engedhető meg, hogy visszaéljenek velük.

A rendkívüli intézkedéseknek a koronavírus-járvány megfékezését kell szolgálniuk, nem pedig a kormányok hatalmának kiterjesztését állampolgáraik felett - hangsúlyozta.

Politikailag rendkívül veszélyes és erkölcsileg elfogadhatatlan a világjárványt állandó vészhelyzet kihirdetésére használni

- szögezte le. Tusk szerint ez az oka annak, hogy számos aggály vetődött fel a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Sokak szerint ugyanis túlzóak a vészhelyzeti szabályok, de legfőképp azért, mert hogy azokat időkorlát nélkül vezetik be.

"Sokan Önök közül nem egyeztek bele a Fidesz kizárásába a politikai családunkból, annak ellenére sem, hogy bírálták Orbán politikáját a korábbi döntései miatt" - fogalmazott Tusk. Jelenleg legfontosabb feladat a járvány megfékezése, azonban hamarosan eljön az ideje, hogy a pártcsalád felülvizsgálja a Fidesz tagságával összefüggő álláspontját - írta Tusk.

13 tagpárt kéri a Fidesz kizárását

Közben csütörtökön Donáth Anna momentumos EP-képviselő a Twitter-oldalán osztotta meg azt a Donald Tusknak írt levelet, amelyből kiderült: az Európai Néppárt 13 tagpártjának elnöke kéri, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból - írja az Eurologus.

A brüsszeli portál szerint a magyar koronavírus-törvényről azt írják, hogy a jogszabály "a liberális demokrácia alapjainak és az európai értékeknek a nyilvánvaló megsértése", mivel korlátlan időre hirdeti ki a vészhelyzetet és a rendeleti kormányzás lehetőségét adja Orbán Viktor miniszterelnöknek. A néppárti politikusok attól is tartanak, hogy Orbán "az újonnan szerzett hatalmával a kormány még erősebb nyomás alá fogja venni a civil társadalmat."

"Már egy ideje figyeljük a jogállamiság leépítését Magyarországon. A Fidesz tagsága fel van függesztve az Európai Néppártban, mert nem tartotta tiszteletben a jogállamiságot.

A mostani fejlemények azonban meggyőztek minket arról, hogy ezzel a politikával a Fidesz nem maradhat a Néppárt tagja

- írják.

A levelet két-két belga és svéd, illetve cseh, finn, görög, litván, luxemburgi, holland, norvég és szlovák tagpártok írták alá, és a dán Konzervatív Néppárt, amelyik már hétfőn is kezdeményezte a Fidesz kizárását.

Orbán is panaszkodott

Közben kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is írt egy levelet, de ő Annegret Kramp-Karrenbauernek, a német CDU elnökének, amelyben panaszkodik Donald Tuskra. Szerinte a válság lecsengése után vissza kell térni arra, hogy Tusk rosszul végzi a munkáját.

Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár kedden az ATV-nek adott nyilatkozatában károsnak és megalapozatlannak nevezte a Fidesz kizárására tett javaslatot, és meglepőnek nevezte, "hogy most, amikor Dániában is közel 3000 koronavírusos és majdnem 100 halott van, éppen a Fidesztől féltik a magyar embereket."

Az Igazságügyi Minisztérium közleményben reagált a tizenhárom kormány nyilatkozatára, amelyben szintén a jogszabályváltoztatás miatt fejezték ki aggodalmukat a döntéshozók. Az ITM egyetért azzal, hogy "ebben a kihívásokkal teli időszakban is fenn kell tartanunk és meg kell védenünk a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeit", és azzal is, hogy ezeknek az elveknek az érvényesülését meg kell vizsgálni minden tagállamban.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is üzent videóüzenetben, amelyben úgy vélte, nemcsak kritizálják Magyarországot a koronavírus elleni törvény miatt, hanem politikai boszorkányüldözés és összehangolt sajtó lejárató kampány zajlik. Az államtitkár szerint az elmúlt tíz évben, ha Magyarország bizonyos kérdésekben az Európai Uniótól eltérő utat választott és az intézkedéseket, a meghozott törvényeket hozzáigazította a saját szükségrendszeréhez, illetve azokhoz a keretekhez, amelyekben létezik, hazai és nemzetközi kritikusai azonnal megnyilvánultak.

Meghökkentőnek nevezte, hogy miközben Nyugat-Európáról és Dél-Európa néhány országáról egészen döbbenetes képek érkeznek a vírus pusztításának következményeiről, illetve arról, hogy milyen mulasztásokat követtek el az ottani kormányok és szervek, Magyarországot ismét sikerült "megtalálni".

Ursula von der Leyen, csütörtöki megnyilvánulásával kapcsolatban pedig Kovács úgy vélte, hogy az tipikus példája a politikai kettős mércének, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök semmivel sem élvez több jogot és lehetőséget, mint a francia elnök békekörülmények között.

Az EPP politikai közgyűlése 2019. március 20-án a néppárt elnöksége és a Fidesz megegyezése alapján döntött a Fidesz tagságának felfüggesztéséről a párt kritikus álláspontja és a pártcsalád alapvető értékeinek állítólagos megsértése miatt. Arról is határoztak, hogy megvizsgálják a magyarországi helyzetet és a Fidesz tevékenységét. A pártcsalád február elején tartott brüsszeli politikai gyűlésén arról döntött, hogy folytatódik a párbeszéd az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságával kapcsolatban felvetődött kérdésekről, és érvényben marad a párt tagságának önként vállalt felfüggesztése is. A felfüggesztés és a párbeszéd folytatásának határidejéről nem esett szó.