A jövő évi költségvetésben - amit ma hajnalban fogadott el parlament - 400 milliárd forintos lyuk tátong vagyis ekkora kiigazításra lett volna szükség ahhoz, hogy tartható legyen a 2,5 százalékos hiánycél. Mint ismert ezzel szemben a kormány 320 milliárdos kiadáscsökkentésre és bevételcsökkenésre szánta rá magát - ám ebből 200 milliárdot az országvédelmi tartalék zárolásával oldottak meg - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet kockázatelemzésben. Amennyiben a 320 milliárd forintos kiigazítás valóban, annyi lenne amennyinek a kormány mondja - akkor csak nyolcvan milliárd forint lenne a mínusz. Ugyanakkor mivel a kormány inkább csak átmeneti megoldásokhoz nyúlt - így év közben ennél a nyolcvan milliárdnál nagyobb kiigazításra lesz szükség - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az Haza És Haladás Alapítvány felügyelő bizottságának tagja.

A kormány által bejelentet kiigazítás nem tartós megoldás - hisz a zárolások nem kezelik a strukturális kockázatokat. Ugyancsak kedvezőtlen hatású magánpénztári befizetések végleges elterelése - a jogállamiság tükrében is rosszul fest ez a intézkedés, ezen túl rombolja a pénzügyi bizalmat. A Bankszövetséggel kötött szerződés kamatterheire nincs fedezet az elfogadott költségvetésben - fogalmazott Oszkó.

Jövőre zsugorodás

A elemzők szerint a jövő évben a GDP akár 1,1 százalékkal is zsugorodhat - ezzel szemben a most elfogadott büdzsé még fél százalékos növekedéssel számol. Költségvetési Felelősségi Intézet szerint a gazdasági növekedés ilyen lassulásának legfontosabb oka az élőmunkára rakodó terhek növekedése, illetve a versenyszektorban a foglalkoztatás csökkenésével is számolni kell.

A minimálbér 19 százalékos emelése már jövő évben feszültségeket okoz a foglakoztatásban - és mivel nem lesz bérkompenzáció - ez a foglakoztatás csökkenésével jár - mondta Romhányi Balázs, a megszüntetett költségvetési tanács stábjának volt főigazgatója, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője.

Bár a Bankszövetség és a kormány között létrejött egy egyezség a devizahitelesek megsegítéséről - ennek ellenére a jelenleg futó végtörlesztési program káros gazdasági növekedést csökkentő hatásait 2012-ben fogja megérezni a gazdaság. A kockázatelemzés azzal számol, hogy ebben a feltételezett gazdasági környezetben nem tartható a 2,5 százalékos hiánycél, sőt a deficit akár meghaladhatja a maastrichti három százalékot is.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter - az alapítvány felügyelő bizottságának tagja - szerint a magyar kormány a strukturális kiigazítások helyett egyszeri költségvetési tételekkel operál - így a magyar kormány gazdaságpolitikája a jogállami keretek feszegető kiigazításokra és csodavárásra épül.

Reformok nélkül nem megy

Oszkó szerint ideje felismerni,hogy valós reformok nélkül, sem pénzügyi stabilitásban sem növekedésben nem lehet sikereket elérni. Eddig is jelentős kárt okozott a kormány belső fogyasztásélénkítő gazdaságpolitikája. Tévhit, hogy lehet versenyképességet javítani átmeneti intézkedésekkel - tette hozzá. Az ország helyzete monetáris szempontból is rosszabb - nincs lehetőség már az árfolyam gyengítésével stimulálni a gazdasági növekedést. A most folyó IMF-EU tárgyalásokat is jelentősen megkönnyítené, ha a kormány visszatérne a strukturális reformok által irányított gazdaságpolitikára.

Romhányi, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezető elemzője szerint, amennyiben lesz IMF-EU megállapodás, akkor ennél szcenáriónál lehet kedvezőbb a helyzet, a hitelmegállapodás elmaradása viszont egy teljesen más forgatókönyvet igényel.

Romhányi az új jegybanktörvényről szólva elmondta: "Nehéz nem arra gondolni, hogy ilyen jegybanktörvény csak növelni tudja a kamatfelárakat és a kockázati megítélésünket." A cseh kamatárakhoz képest jelenleg évi 300-400 milliárd forinttal fizetünk ki több kockázati felárat feleslegesen - tette hozzá.