Nem szeretném azt az érzetet kelteni, hogy jött egy szakértői csapat és elfújta a válságot - mondta a pénzügyminiszter, aki szerint a több cikluson átívelő hibás gazdaságpolitikai hibák orvoslását csak sürgette a válság. Az államháztartás átalakítása során mi most hajtjuk végre azt a korrekciót, amelyet a régióban másoknak is végre kell majd hajtani. A válságot követő konjunktúrából jól jöhetünk ki, mert mi elvégezzük azt a nehéz házi feladatot, amivel a többieknek a fellendülés időszakát kell kezdenie – véli Oszkó. Oszkó szerint 2001-ben még jól tartható növekedési modellt mondhattunk magunkénak, amely a régióban is kiemelkedő volt. A 2000-es évek azonban új kormányzati irányt hoztak: a belső fogyasztásra alapozott növekedést választotta a politika, melynek hatására megnőtt a fogyasztás és a lakossági hitelfelvétel. Ezt csak tetézte a 2002-es kormányváltást követő béremelés a közszférában. Oszkó Péter szerint 2006-ra a politikai döntéshozók már kellő belátással bírtak, azonban a legkevesebb politikai kockázattal járó rendszerekhez nyúltak hozzá. A költségvetési lyukakat betömni hivatott adóemeléssel azonban nőtt az adócentralizáció, tovább csökkent a versenyképesség. Az olcsó devizahitelek miatt az eladósodás sem állt meg: a magánszférában folytatódott, nem az államháztartás, hanem a bankok finanszírozták külső forrásból. Az importfogyasztás tovább rontotta a folyó fizetési mérleg hiányát: 2008-ban egy versenyképességében, jövedelemtermelő képességében sérült, jelentős államadóssággal bíró, és a magánszektorban is eladósodott országot talált meg a válság. Az államadósságot csökkentő, a belső fogyasztást kontroll alatt tartó, az exportot támogató politika eredményei az idei számokban már körvonalazódnak a pénzügyminiszter szerint, azonban a közhangulatot mégis a foglalkoztatás kérdései határozzák meg. Oszkó szerint a kívánatos irány, hogy váljon olcsóbbá a munkaerő, így ne a leépítés legyen az egyetlen út a vállalkozók előtt. A magyar munkanélküliség Európa átlagát éri el, az EU átlagát jóval meghaladó visszaesés mellett – ez kedvező jel a strukturális döntéseket illetően. Oszkó arra a kérdésre, hogy mi a magyar növekedés akadálya, mégis egyértelműen a foglalkoztatást jelölte meg. Szerinte az elmúlt tíz év politikája nem hatott kedvezően az aktívak és inaktívak arányára, amely óriási versenyképességi hátrányt jelent. Idősebbek, kisgyerekesek, illetve a képzettség, hosszú ideje munkatapasztalat nélküli tömegek – sorolta fel a legsérülékenyebb csoportokat a pénzügyminiszter. Ha a munkaerőpiac keresne is többletfoglalkoztatást, hiába, ha a képzetlen tömegek, a strukturális válság miatt nem talál. Oszkó szerint csökkenteni kell a foglalkoztatás terheit, mert a lehető leginkább versenyképtelen kombináció, hogy magas újraelosztás mellett a munkát adóztatjuk meg leginkább. A pénzügyminiszter úgy véli az egyensúly javulása önmagában is jó hatással lesz a munkaerőpiacra is, hiszen a költségvetési egyensúly maga is versenyképességi tényező. Oszkó Péter hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, nehéz dolga lesz a következő kormánynak is. Ugyan nem lesz gazdaságilag a maihoz hasonló mértékben visszahúzó tényező a válság, de ez az emberek válságtudatát is csökkenti, irreális elvárásokat is megfogalmazva a politikával szemben, amely egy négy éves ciklus tekintetében komolyabb felelősséggel jár a választók irányába, mint egy rövid távú válságkezelő program.