Őszre csúszik a gazdasági törvénycsomag elfogadása

Az EU gazdasági kormányzását megújító, hat jogszabályból álló törvénycsomagot várhatóan csak a nyári szünet után, szeptemberben fogadja el az Európai Parlament - mondta Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén.
NAPI, 2011. július 4. hétfő, 13:15
Fotó:

A gazdasági és pénzügyi válság ráébresztette a tagállamokat arra, hogy a - hasonlóan súlyos - jövőbeli krízisek kezelésére az eddigieknél szorosabban össze kell hangolni gazdaságpolitikájukat. Ennek eszköze az unió gazdasági kormányzásának a megújítása. Az intézkedések részeként a tagállamok olyan közösségi mechanizmus kidolgozása mellett döntöttek, amely a költségvetési felügyelet erősítése mellett a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is kiterjed. Az e célt szolgáló hat jogszabályból álló javaslatcsomag vitájának lefolytatása a magyar elnökség egyik feladata volt.

Az államtitkár elmondta, a kétezer módosító indítványt - szívós egyeztetéssel - kétszázra csökkentették. A módosítások nyomán két témakörben erősödött a jogszabály-javaslat - írta az MTI. Az első a transzparencia és az elszámoltathatóság, míg a másik a szigorú és szinte automatikus döntéshozatal. Ez utóbbi körbe tartozik az a szabály, amely az adott ország GDP-jének 0,2 százalékának megfelelő bírsággal fenyegeti a költségvetési adatok szándékos meghamisítását.

Miután már csak egy ülést tart a szünetig az Európai Parlament, és ennek napirendjén nem szerepel a hatos törvénycsomag elfogadása, így az szeptemberre tolódik - mondta az államtitkár.

Kármán András tájékoztatta a bizottságot a Magyarország 2011-es nemzeti reformprogramjáról, és aktualizált konvergencia programjáról készített európai bizottsági, valamint tanácsi ajánlásról is. Az ajánlások száma egyúttal az adott országot minősíti, mivel minnél több az ajánlás, annál több a tennivaló. A kapott öt ajánlás Magyarországot a középmezőnybe sorolja.

Az államtitkár kiemelte az ajánlások közül a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tartását, a foglalkoztatás - kiemelten a női foglalkoztatás - növelését, valamint a kis- és közepes (kkv) vállalkozásokat segítő politikát. Ez utóbbiról - képviselői kérdésre válaszolva - elmondta, hogy a támogatás hatékonyságának a javítása, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés a legfontosabbak. Ez utóbbit szolgálja a Széchenyi kártya felhasználásának a kiterjesztése a beruházási hitelre és az uniós támogatás önrészére is.

HOZZÁSZÓLÁSOK