OTP: sok családnak kellett hozzányúlnia a tartalékaihoz a járvány miatt

Sokan voltak, akiknek a tartalékaikhoz is hozzá kellett nyúlniuk, de a magas jövedelműek a járvány idején is tudtak félretenni - derül ki at OTP most közzétett kutatásából.
Herman Bernadett, 2020. november 4. szerda, 11:59
Fotó: Getty Images

Az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményei alapján az öngondoskodás 2020-ban ismét téma lett a közbeszédben.

Az előző évi felméréshez képest 15-ről 21 százalékra nőtt azon megkérdezettek aránya, akik maguk is beszéltek a témáról ismerőseiknek. A magyarok többsége továbbra is pozitívan vélekedik az öngondoskodásról, az öngondoskodást egyértelműen pozitívan megítélők aránya viszonylag magas, a 2018-as kiugró értéket nem számítva idén a legmagasabb.

Kevesebb embernek van megtakarítása

A gondolatokat ugyanakkor nem mindig követik tettek. A 2020-as OTP Öngondoskodási Index szerint korábban nem látott szintre, 40 százalékra mérséklődött azoknak az aránya, akik rendelkeznek a 16 kiemelten vizsgált pénzpiaci megtakarítási forma valamelyikével. A pénzpiaci termékkel nem rendelkezők mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy a háztartása anyagi helyzete megengedné, hogy valamilyen összeget rendszeresen félretegyen, vagyis a többségüknek nincs erre lehetőségük.

Az OTP Bank szakértői szerint a járványt kísérő gazdasági nehézségeknek is szerepük volt a visszaesésben, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy éppen a váratlan helyzetek, mint például a koronavírus járvány azok az időszakok, amikor felértékelődik a pénzügyi tartalékok szerepe. A kutatás eredményei alapján jelentős (42 százalék) azoknak az aránya, akik úgy gondolkoznak a jelenlegi, sok esetben kiszámíthatatlan helyzetben, hogy a mostaninál több pénz felhalmozása hosszabb távon nagyobb biztonságot jelentene a számukra. Ugyanakkor éppen a nehézségeik miatt nem tudják növelni a félretett összeget: a korábbinál többet mindössze 100-ból 9-en kezdtek megtakarítani, főleg azok, akik eleve jobb anyagi körülmények között élnek.

"A megtakarítási hajlandóságra komoly hatással volt a koronavírus járvány, bár ahogy látjuk, nem mindenkire egyformán. Azok számára, akik megtehetnék, de eddig még nem kezdtek rendszeres havi megtakarításba, az idei koronavírus járvány jelentette bizonytalanság fordulatot hozhat a megtakarítási attitűdöket - főleg a hosszútávú tervezést - tekintve. Az első félévben az OTP Bank ügyfelei már aktívabban keresték a befektetési lehetőséget a pénzüknek, legyen szó egyszeri, nagyobb összegről vagy rendszeres, kisebb megtakarításokról. Ezt jól mutatja az, hogy az OTP Bankban megtakarító ügyfelek száma növekedett a tavalyi időszakhoz képest, ráadásul örömre ad okot, hogy ez elmondható az értékpapírokban takarékoskodó ügyfélszámról is. Azok, akik csak most állnak neki a pénzügyi tervezésnek, biztos partnerre találhatnak az OTP Bank szakértőiben, hiszen segítségükkel mindenki megtalálhatja az anyagi lehetőségeinek és élethelyzetének leginkább megfelelő megtakarítási megoldást céljai megvalósításához" - nyilatkozta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az Öngondoskodási Index kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A készpénz a kedvenc

Abban sincs változás, hogy évről évre növekszik a megtakarításaikat részben vagy egészben készpénzben tartók tábora. Az első csoportba 2018-ban a megkérdezettek 41, 2019-ben a 45, idén a 47 százaléka tartozott. Akik csak készpénzben takarítanak meg, azoknak az elmúlt három évben 18, 21, illetve 23 százalék volt az arányuk. A készpénzfelhalmozók legfontosabb érve nem változott: 88-89 százalékuk azzal az indokkal tartja otthon a pénzt, hogy kéznél legyen, ha szükség van rá.

A válaszadók 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy rendszeres havi megtakarításba kezd valamelyik pénzintézetnél, 62 százalék elsődlegesen a saját bankjánál venne igénybe ilyen terméket. A megtakarítási termék kiválasztása során a legfontosabb szempont az érthetőség, átláthatóság, a gyors hozzáférhetőség és hogy kis összeggel is köthető legyen.

A koronavírus-járvány hatásait is vizsgálta a kutatás. A válaszadók többségének (62 százalék) nem változott, 35 százalékának azonban romlott az anyagi helyzete a járvány miatt. Az utóbbi csoportba tartozók nagyobb részének (58 százalék) elegendő volt lemondani valamilyen korábban eltervezett nagyobb kiadásról, hogy áthidalja a nehézségeket, de a megkérdezettek fele arról számolt be, hogy ehhez a megtakarításaira is szükség volt. Leggyakrabban (az esetek 87 százalékában) a készpénzben őrzött tartalékot használták fel. A válaszadók 8 százalékának a megtakarítási termékben tartott pénzhez (is) hozzá kellett nyúlnia.

HOZZÁSZÓLÁSOK