Az elemzés szerint az ország területének 83 százaléka, közel 7,7 millió hektár áll művelés alatt. Ennek 59 százaléka szántó, negyede erdő, 13 százaléka rét és legelő, míg az egyéb művelési ágak - például szőlő, gyümölcsös, halastavak - aránya 4 százalék alatti. A szántóföldek a művelt területen belül a legnagyobb arányt - 85 százalékot - Békés megyében érik el, míg Nógrádban ez mindössze 36 százalék.

Az országosan növekvő termőföld-árak területileg nagy eltéréseket mutatnak. Míg 32 kistérségben csökkent az ár 2008-2010 között, addig 60 esetben átlag alatt, 81-ben pedig átlag feletti árnövekedést regisztráltak.

Az átlag feletti növekedést mutató területek legtöbb esetben az autópályák, főbb utak vonalához, a nagyobb városokhoz, régióközpontokhoz, valamint a lokális szinten fejlett infrastruktúrával rendelkező térségekhez köthetők. Így például Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében az M5-ös, míg Pest, Fejér és Tolna megyében a két éve átadott M6-os autópálya nyomvonala környékén nőttek az árak.

A kialakult árakban is igen nagy az eltérés: az elemzők a minimumnak a nagyjából 150 ezer forintos hektárárat tekintették, míg a felső határ ennek akár a tízszerese is lehet.

Az átlagos hektár-ár tavaly Bács-Kiskun megyében 414 ezer, Baranyában szintén 414 ezer, Békésben 574 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 318 ezer, Csongrádban 451 ezer, Fejérben 638 ezer, Győr-Moson-Sopronban 581 ezer, Hajdú-Biharban 572 ezer, Hevesben 346 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 383 ezer, míg Komárom-Esztergom megyében 494 ezer, Nógrádban 313 ezer, Pest megyében 576 ezer, Somogyban 484 ezer, Szabolcs-Szatmár-Beregben 419 ezer, Tolnában 564 ezer, Vasban 478 ezer, Veszprém megyében 468 ezer, Zalában pedig 386 ezer forint volt a közzétett elemzés szerint.