Tömeges felmondások jönnek az óvodákban, ha a kormány átviszi a tervét

Nyáron módosították a köznevelési törvényt, és bár ennek közép- és általános iskolákat érintő részét már sokat kritizálta a szakma, az óvodákat érintő módosítások felett elsiklott. Pedig pont a legfontosabb jogokat veszik el az önkormányzatok által felügyelt intézményektől, nehéz helyzetbe hozva mind a szülőket és a gyerekeket, mind a pedagógusokat. Több óvodapedagógus is arra gyanakszik, hogy hasonló központosítást készít elő a kormány, mint tette a Klebelsberg Központ létrehozásakor. Sokan azt mondják, ha ezt meglépik, elhagyják a pályát. A bizonytalanságot fokozza, hogy a szakmai szervezetekkel még csak nem is egyeztetnek.
Szabó Dániel, 2019. november 8. péntek, 07:08
Fotó: MTI Fotó - MTI/Sóki Tamás

Ha van korosztály, amelyben egy gyerek nevelését maradandó módon tönkre lehet tenni, akkor az pont ez

- így kezdte panaszáradatát egy vidéki óvónő lapunknak, aki szerint több más kollégája mellett aggódva figyeli, hogyan szűkítették szinte észrevétlenül az új köznevelési törvényben az óvodák és az önkormányzatok mozgásterét.

A nyáron közzétett módosítás több részlete váltott ki heves ellenkezést a pedagógusszakmában, de főleg az iskolákat érintő passzusokra koncentráltak: szeptembertől kizárólagos állami hatáskörbe vonják a magántanulói státuszról való döntést, elveszik a véleményezési jogot a tantestülettől és szülőktől az iskolaigazgatói kinevezéseknél, valamint minimum 70 százalékban a nemzeti alaptantervhez (nat) simítják az alternatív iskolát tantervi struktúráját. Az óvodák kapcsán csak egy pontot bíráltak a sajtóban és a nyilvánosságban, nevezetesen azt, hogy míg eddig a szülők az intézményekkel  közösen határozhattak arról, hogy a gyerek a tankötelezettségi korhatár elérése után még egy évet tölthessen az óvodában, ezután egy meg nem nevezett állami szervhez rendelik a döntés jogát.

Utóbbi passzus kapcsán kezdtek el igazán aggódni az óvodapedagógusok: az új jogszabály azonban azt ígéri, hogy januártól egy kijelölt kormányszerv bírálja el az iskola megkezdésének elnapolását, azonban mindeddig a jogalkotó elmulasztotta a szakhatóság kijelölését. Ugyanez az egyelőre ismeretlen testület dönthet arról is, hogy egy gyerek mentességet kaphat-e a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. Korábban a szülő az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével kérhette ezt a jegyzőtől, vagyis közvetve az önkormányzatoknál, tehát helyben volt a döntés. Ráadásul az óvodakötelezettség esetében ez a nagycsoportos korig (a gyerek ötéves születésnapjáig) volt igényelhető, míg most legfeljebb addig az évig, amelyikben augusztus 31-ig a gyerek betölti a negyedik életévét.

Már az ombudsman is vizsgálódik
"Álláspontom szerint alapvető joggal összefüggő visszásságot okoz, hogy a nevelési év kezdetét megelőzően nem születtek meg az iskolaérettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályai. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból levezetett jogbiztonság követelménye sérül azzal, hogy az érintettek nem értesülhettek kellő időben a rájuk vonatkozó szabályokról. A jogalkotónak kellő időt kell biztosítani a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez" - válaszolta Szél Bernadett független képviselő kérdésére Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a 24.hu szerint.
Az ombudsman közölte, átfogó vizsgálatot indít a hatévesek kötelező iskoláztatása ügyében, valamint felvette a kapcsolatot az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Többek között azt akarja feltárni, hogy vizsgálták-e a módosításokkor, hogy az intézkedés hány gyereket érinthet, és hogy ha az új szabályozás miatt megnő az elsős gyerekek létszáma, erre milyen intézkedéssel válaszol a minisztérium (új osztályok indítása, tantermek kialakítása, pedagógusok felvétele).

Azt is kiutalják, hogy mikor menjen iskolába

"Már most tőlünk kérdezgetik a szülők, hogy mit csináljanak, ha szerintük a gyereküknek még kellene egy évet maradnia az óvodában, kihez fordulhatnak, de hiába irányítjuk őket az önkormányzathoz, ott sem tudnak nekik mit mondani" - magyarázta egy vidéki nagyváros óvónője a Napi.hu-nak a jelenlegi helyzetről. "Nyilván az álláshirdetések és -ajánlatok alapján sejtjük, hogy az Oktatási Hivatal lesz az illetékes, de az sem kizárt, hogy onnan is kiválik egy, a Klebelsberg Központhoz hasonló, központi állami hivatal" - tette hozzá, azzal kapcsolatban, hogy mire számítanak.

Kormányrendelet hiányában ez még azután is kérdéses, hogy Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke azt állította az Indexnek, azt a tájékoztatást kapta az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy az Oktatási Hivatal hatáskörébe kerül a döntési jog. Viszont ettől eltérő információk is terjednek a szakmán belül. Fábián a portálnak arról számolt be, hogy bár egyeztetésekre hívta őket a szaktárca, összesen három ilyenen részt is vettek, de ott azt is közölték velük, hogy a köznevelési törvényt érdemben nem fogják átírni.

Mindenkinek rossz lesz

A már idézett pedagógusok szerint nem is az az igazán aggasztó, hogy az óvodákat is centralizálhatják, ahogy az korábban történt az iskolákkal, hanem hogy az egész ügymenetet olyanok kezébe kerül, akik nem is ismerik a gyereket. "Az óvoda vezetője, a védőnő legalább ismerte a gyerekeket. Meg tudta állapítani, hogy Petike szenvedne-e az iskolában, mert vele dolgoztak. Ezt átadni felelőtlenség és felesleges bürokratikus eljárásnak teszi ki a gyereket is, a szülőt is" - sorolta a pedagógus az ellenérveit.

"Semmiképpen sem tartunk helyesnek olyan megoldásokat, amelyek a döntéseket az érintettektől távolabbra helyezik. Szakmai és emberiességi szempontból egyaránt rossz iránynak látjuk, ha csökken a beleszólásuk azoknak, akik ismerik a gyermeket. Ráadásul mind a mai napig nem nevezték meg az illetékes szervet, és ami a leginkább aggasztó, nem ismert az eljárás sem, amelynek eredményeképpen a döntést meghozzák" - reagálta megkeresésünkre  a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás.

A szakszervezet szerint az még akár véleményes is lehetne, hogy az óvodai foglalkozás alól milyen életkorig kaphatnak felmentést a gyermekek. "Sokak szerint különösen szocializációs szempontból előnyös, ha a gyermekek legalább két évet kötelezően eltöltenek az óvodákban, és vannak is mérések, amelyek ezt igazolják. A PDSZ véleménye szerint viszont kizárt, hogy minden gyermek számára ez a jó megoldás" - közölte Szűcs Tamás lapunkkal. Semmilyen olyan kötelező előírást, amely nem veszi figyelembe az egyént, a szakszervezet nem támogat. Szerintük ez a gyakorlat a szegregáció kérdéskörében kevés eredményt hozott.

Remélik, hogy nem csak a pénzre mennek rá

A köznevelési törvény új módosításai nemcsak az egyéni eljárásokat érintik: az alternatív óvodák programját is 70 százalékban a miniszter által kiadott nat-hoz kell igazítani." Ez a módosítás ellehetetleníti az alternatív tantervvel működő intézményeket. Bizalmatlanságon és nagymértékű tájékozatlanságon alapul, amely azért is romboló, mert tovább szűkíti a nevelőtestületek jogát ahhoz, hogy intézményüknek önálló arculatot adjanak" - véleményezte a módosítást a PDSZ elnöke.

Bár megkerestük az oktatási területért felelős Emmi-t, hogy kommentálják a pedagógusok felvetéseit, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ. Így csak Bódis József oktatásért felelős államtitkár korábbi rádióinterjúját tudjuk idézni, amelyben azt ígérte, hogy a szülők jogai nem csorbulnak a megszavazott törvényváltozásokkal. "Egységes, átlátható rendszer kialakítása a célja a köznevelési törvény módosításának, a szülői jogok nem csorbulnak" - mondta a politikus, aki szerint a kisgyermek fejlődésének nagyon fontos szakasza az óvodáskor. "Az új szabályozás célja, hogy minél több kisgyermek élvezhesse az óvodai környezet előnyeit" - fogalmazott a politikus, aki szerint az új rendszer egységes lesz, egyforma módszertannal, de nem célja a kormánynak a szigorítás.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig egy parlamenti írásbeli válaszban azt közölte, hogy a kormány szempontja az, hogy az óvoda utolsó éve iskolai felkészítő év legyen. A másik szempont pedig az, hogy az osztályokon belül ne legyen egy-két év korkülönbség a gyerekek között. Azt, hogy egy kormányszerv dönthessen a fenti kérdésekben, azzal indokolta, hogy "így országosan egységes gyakorlat" alakítható ki.

Pont a minisztérium statáriális hozzáállása okozza a legnagyobb problémát, a bizonytalanságot. Ugyanis miközben január 1-től a szülőknek már egy új rendszerben kell az óvodás korú gyermekeikkel kapcsolatos kérvényeket intézniük, érdemi tájékoztatást senki sem kapott. A kommunikáció hiánya miatt bizonytalanság alakult ki mind az önkormányzatoknál, mind a szakmán belül. Így a szaktárcától lévő ismerősökre hagyatkozhatnak csak, onnan pedig egyértelműen senki sem cáfolta, hogy felmenő rendszerben ne épp az állam óvodai hatalomátvételét készítenék elő.

Nem megnyugtató az sem, hogy minisztériumi forrásaink azt mondták, már korábban is felmerült, hogy az iskolákhoz hasonló módon egy intézmény alá rendelik az óvodákat is, de állítják, nem született ilyen döntés. A központosítás mellett szóló érvként csak azt hozták fel, hogy a Magyar falu programban szerepelnek azok a pályázatok is, amelyek új óvodák építésére, meglévők fejlesztésére, felújítására, udvarok létesítésére biztosítanak állami és uniós támogatást, amit központilag kezelve - egyes vélemények szerint - "hatékonyabban" lehetne elosztani, becsatornázni.

A legjobban a központosítástól félnek

"A jegyzők kihagyása a gyermekek sorsát érintő kérdésekből már ijesztő jogelvonás: ha szakmai döntéseket nem hozhatnak, az önkormányzat által kijelölt helyi emberek, akkor a fenntartás elvétele csak egy lépés" - foglalta össze mostani félelmeket és a központosítási koncepció valószerűségével való aggályait egy vidéki óvodapedagógus. Szerinte az sem megnyugtató, hogy a kormányzat részéről a köznevelési törvény módosításának minden kritizált pontját úgy magyarázták, hogy az "egyforma módszertant", vagy "egységes és átjárható rendszert" vezet be. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint az uniformizálás abba az irányba mutat, hogy megszüntetik az eddig megmaradt, nem is különösebben széleskörű óvodai intézményi mozgásteret.

Sajnos nem alaptalan az a feltételezés sem, hogy a bevezetett módosítások abba az irányba mutatnak, hogy az óvodák esetében is hasonló központosítás jöhet, mint az iskoláknál a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával. Szintén több óvodai fórumon nyilatkoznak úgy az igazán elhivatott szakmabeliek, hogy amennyiben itt is központosítás lesz, azonnal felmondanak és elmennek inkább valahová takarítani

- reagálta Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a centralizálással kapcsolatos kérdésünkre.

A lapunknak nyilatkozó szakmabeliek is mind azt mondták, hogy felmondanak, ha végül az állam magához ragadja az óvodákat. De egyelőre mindannyian csak úgy beszéltek erről, mintha ez lenne a legrosszabb forgatókönyv, ami talán nem következik be.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Józsi2222, 2019.11.10 18:44

@Józsi2222:
Az iskolakezdéssel....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2019.11.10 18:42

@krix7: vasárnap 11:11
"...azt a választ kaptam, hogy" hadd erősödjön még".
(26 kilós 6 évesnek hová kell még erősödni?) "
Már ne is haragudj, de ez sületlenség.
Ilyenkor mindig a szellemi erősödésről van szó.
Mi köze van ennek a kikókhoz?
" Az iskolák edzéssel elqúrunk 1-2 évet, "
Szülői javaslatra 2 évet is lehet halasztani?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi2222, 2019.11.10 18:29

@Borisz1106: szombat 23:21
Elhiszem,hogy eddig lényegében a szülők szava döntött.
Ha így volt, az szerintem sem volt a legjobb.
Csakhogy nem azt vitattam, hogy jó-e ez így.
Arról szólt a cikk és én is ahhoz szóltam hozzá, hogy hol kell meghozni a döntést.
Fenn tartom, hogy helyben.
De:
Az én jónak tartott verzió az lenne, hogy a szülő, az óvónő és a védőnő egybehangzóan döntene.
Ha nincs egyetértés, a dokumentumok alapján a felsőbb hatóság dönt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2019.11.10 11:11

@Borisz1106:

Igen-igen, ezt meg tudom erősíteni!
A szülők maguk döntötték el a dolgot. Most 4 kilenc év alatti gyerkőc van a családban és mind a 4 7 éves kora után ment iskolába, annak ellenére, hogy simán mehettek volna 6 évesen a jelenlegi szabályok alapján is (év eleji születésűek). Ők mint 7.5 évesen kezdik az iskolát és tudom, hogy születtek a döntések!
Kijelentették a szülők, hogy "nem adjuk még iskolába", a miért kérdésre azt a választ kaptam, hogy "hadd erősödjön még".
(26 kilós 6 évesnek hová kell még erősödnie?)
Én örülök, hogy egy kicsit visszaveszünk a nagy liberalizmusból!
Az iskolakezdéssel elqúrunk 1-2 évet, a felsőoktatásban a bukások, átjelentkezések miatt még 1-2-t, aztán csodálkozunk, hogy a normál 21-23 éves iskolabefejezés 23-27 éves korra tolódik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2019.11.09 23:23

@Warlock: Nem tudom eldönteni, hogy Józsi csak ostoba, vagy egy kötözködő troll. Lehet ez is az is persze.
Értelmeset nekem még nem írt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html