A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az Antenna Hungária Zrt. (AH) ma még az analóg sugárzásra használt frekvenciája csak ősszel szabadul fel, így elegendő, ha a stratégia csak akkorra készül el. Egy esetleges idei frekvenciaértékesítés mellett szól, hogy az évekig tartó előkészületek után a vártnál közel egy évvel korábban az ország egy részén július 31-ig, a fennmaradó területen pedig október 31-ig lekapcsolják a földi analóg sugárzást. A korai lekapcsolást az elmúlt időszakbeli felkészülés teszi lehetővé Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese szerint (Napi Gazdaság, 2013. március 12.), az azonban nem derült ki, hogy milyen előkészületekről van szó, illetve az sem, hogy ezekre miért kellett több évig várni.

A kormány azonnal piacra dobhatja a 800 MHz-es frekvenciasávot, amint az AH lekapcsolja az analóg hálózatot, addig azonban el kell dönteni, hogy erre, illetve a további frekvenciaeladásra milyen feltételekkel kerül sor. A 800 MHz-es mellett ráadásul ott van még az a 900 MHz-es tartomány, amit a három mobiltelefon-szolgáltató, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt., illetve a negyedik, állami cég, az MPVI Mobil Zrt. szerzett meg, végül azonban a bíróság döntése szerint mégsem lett a cégeké. A licit azonban további sávokra is kiterjedhet majd, az NMHH szerint ugyanis a közeljövőben a távközlési cégek nem automatikusan jutnak frekvenciához. Utóbbi meglehetősen bonyolult helyzetet teremt majd, a cégek frekvenciajogosultsága ugyanis más-más időpontban jár le, így nehezen lehetne egyben piacra dobni a 800, 900, 1800 vagy 2100 MHz-es frekvenciákat − márpedig információink szerint léteznek ilyen elképzelések is. A helyzetet tovább bonyolítja a 900 MHz-es frekvencia visszaszerzése, illetve a körülmény, hogy Telekom és Telenor korábban automatikusan "hosszabbíthatott", a Vodafone pedig az NMHH szerint nem élhetne ezzel, ami sértené az egyenlő elbánás elvét. Legtisztább megoldásnak most az látszik, hogy az állam az év vége előtt eladja a 800 és a 900 MHz-es frekvenciák használati jogát, a befolyó összeg pedig meghaladná az idei büdzsében tervezett 42 milliárd forint bevételt (ennyiért adták el tavaly a 900-as frekvenciát). A költségvetés ezzel pluszbevételhez jutna, megfigyelők szerint a kormány is arra számít, hogy ezzel csökkenti az idei hiányt, ha veszélybe kerül a 3 százalék alatti cél. (A tavalyi frekvenciatender bevételeinek eltérő elszámolásából adódóan 35 milliárd forinttal volt alacsonyabb tavaly az államháztartási hiány, amelynek GDP-arányos mértéke a korábban közölt 2 százalékról így 1,9 százalékra csökkent.)

A szolgáltatók által használt frekvenciák jövőjére vonatkozó kormányzati tervek egyelőre nem ismertek, ahogy az sem, hogy ezekből mekkora bevételre számít az állam, szakmai körökben azonban felmerült, hogy a kabinet a frekvenciák megszerzésére vonatkozó kedvező konstrukció fejlében a távközlési és válságadó miatti brüsszeli beadványok visszavonására venné rá a szolgáltatókat, egy esetleges uniós elmarasztalás ugyanis a frekvenciaeladásokból remélt összegnél sokkal többe kerülne.