Súlyos csapást mért Magyarország atomenergia-tervére az Európai Bizottság - kezdi a Paks 2 beruházás elindításával kapcsolatos közbeszerzés kiírásának elmulasztása miatt emelt brüsszeli kifogásokról szóló cikkét a Financial Times (FT). A bizottság álláspontja szerint a magyar kormány az uniós jogot sértő módon állapodott meg az állami tulajdonban lévő Roszatommal a 12,5 milliárd eurós fejlesztés túlnyomó részének lebonyolításáról.

Az Európai Bizottság kifogásai politikailag érzékeny kérdést érintenek, ugyanis szíven döfhetik Orbán Viktor magyar miniszterelnök törekvését arra, hogy szorosabbra fogja Budapest és a Kreml kapcsolatait - jegyzi meg az FT cikke. Brüsszel ezzel szemben azon munkálkodik, hogy gyengítse az unió és Oroszország bizonyos fajta kapcsolatait, nevezetesen az EU-tagállamok függését az orosz energiaszállításoktól.

Nagy bírság jöhet

A legfontosabb kifogás, amelyet megfogalmaztak az beruházással kapcsolatos átlátható tender kiírásának elmulasztása. A magyar kormány közvetlenül ítélte oda két reaktor építését és további kettő felújítását - szól a levél, amelynek nyomán kötelezettségszegési eljárás indult a Budapest ellen. Magyarországnak 60 napja van reagálni. Azokban a ritka esetekben, amikor az ilyen vádak megállnak, az érintett tagállamok jókora pénzbüntetést fizethetnek - emlékeztet a brit üzleti lap cikke.

A budapesti vezetés visszautasítja a nem megfelelő tenderezéssel kapcsolatos vádakat. Az Orbán-kormány álláspontja szerint betartottak minden az üggyel összefüggő hazai, uniós és nemzetközi szabályt.

A Barroso-levél

Az egyik érv szerint (amelyet a Népszabadság tudósítása szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is felhozott - a szerk.), José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke egy 2014 eleji levelében rábólintott a projektre. Eszerint a paksi bővítésnek nem lenne akadálya a magyar és az orosz kormány kétoldalú megállapodása alapján. Ezt az érvelést tavaly megerősítették EU-tisztviselők is, akik szerint egy ilyen egyezség nem teszi lehetővé, hogy Brüsszel beavatkozzon az üzletbe.

Az FT megszerezte Barroso 2014. februári, Orbán Viktornak címzett levelét, amely nem egészen így hangzik. Az bizottság volt elnöke leszögezi, hogy nem emelhető kifogás az orosz-magyar megállapodással szemben az európai alapszerződés 103-as cikkelye alapján. Ez a cikkely megköveteli a tagállamoktól, hogy előre értesítsék a bizottságot, ha a nukleáris energiával kapcsolatlatban nemzetközi megállapodást kötnek. Erre azért van szükség, hogy a szerződés megfeleljen az EU atomenergiával kapcsolatos szabályainak.

Ugyanakkor a Barroso-levél mást is tartalmaz. Eszerint természetesen vannak olyan más vonatkozásai az EU-s szabályozásnak, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek közé tartoznak a közbeszerzésekre és az állam támogatásokra vonatozó előírások.

Bírálatok

A Paks 2 projekt azóta vita tárgya, hogy Orbán 2014 januárjában megállapodott az egyetlen magyar nukleáris erőmű bővítésének finanszírozásáról Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Moszkva 10 milliárd eurós hitelt kínált ehhez, amelyért cserébe a Roszatom kapta a megbízást a fejlesztésre. A bírálók szerint a magyar kormány ezzel akkor mélyíti el országa függését az orosz energiaforrásoktól, amikor a Nyugat éppen elszigetelni igyekszik Putyint Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt.

Budapest márciusban tagadta az FT értesülését, miszerint az Euratom, az EU illetékes felügyeleti hatósága gyakorlatilag blokkolta a projektet, mivel megvétózta az orosz-magyar szerződésnek a nukleáris tüzelőanyag szállítására vonatkozó részét.

Az ügyben magas szintű tárgyalások kezdődtek a budapesti és a brüsszeli illetékesek között, amelynek eredményeként a magyar kormány elfogadta az EU kifogásait és módosította a szerződés bírált részét (amelyben az orosz fél túl hosszú időre kapott volna kizárólagos jogot az üzemanyag szállítására). A projekt ezek után folytatódott.