Paksi bővítés: az osztrákoknak üzent az államtitkár

Ausztria csak a magyar energiapolitika irányát támadja, amikor a paksi bővítés bírósági eljárásáról beszél, nem a megtérülést vitatja – mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Napi.hu és a Noguchi Portel Novelli Hungarian Investment Forum 2018 konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, 2018. február 16. péntek, 12:36
Fotó: Napi.hu

Magyarországon a villamosenergia-termelésben ma is a nukleáris energia a legjelentősebb szereplő, a Paksi atomerőmű önmagában 54 százalékot hoz ebből. Az össztermelés egyébként 27,96 Twh volt, ebből Paks 15,11 Twh-t hozott, míg a termelés 30 százaléka külföldre ment - mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.

Az utóbbi napokban a sajtó arról cikkezett, hogy Ausztria beperli Magyarországot a paksi bővítés miatt. Aszódi ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az osztrák nyilatkozatok nem az orosz hitelt támadják, hanem többek közt arról szólnak, hogy hazánk rossz üzenetet küld az energiapolitikában. Erről van szó tehát, nem megfelelési kérdésről - véli az államtitkár.

Tagállami  hatáskör

Szerinte ennek oka, hogy Ausztria más földrajzi adottságokkal rendelkezik, mint Magyarország, így energiatermelésébe többet hoz a vízenergia. Az osztrák igény megalapozatlan, hiszen Magyarország nem teheti meg, hogy szükségletei nagy százalékát vízerőművekkel biztosítsa.

Fotó: Horváth Balázs

Ezért szükségszerű és elkerülhetetlen a paksi kapacitás - vélte Aszódi, aki kiemelte azt is, hogy az EU-ban az energiamix kialakítása tagállami hatáskör.

Az orosz szerződés jó

Két megállapodást kötöttünk az oroszokkal 2014 elején, ezek mindegyike nyilvános - mondta Aszódi. A hitelkeret három évtizedre 10 milliárd euró, ami a paksi bővítés költségének 80 százalékát fedezi. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem hitelt vettünk fel, hanem egy hitelkeretről megállapodtunk meg - hangsúlyozta az államtitkár. Ennek a hitelnek nincs további költsége, fix paraméterei vannak, a felek 30 évre előre megállapodtak a részletekről. A hitel kamata először 3,95 százalék, majd hétéves ciklusonként nő 4,5 és 4,8 százalékra.

Az államközi megállapodás rögzíti az előtörlesztés feltételeit is. Eszerint Magyarországnak jogában áll bármikor előtörleszteni névértéken. Ilyen hitel nincs a piacon, ilyet senki sem ad, ennél csak rövidebb idejű megállapodás lehetséges - tette hozzá.

Fotó: Horváth Balázs

Az államtitkár elmondta azt is, hogy 2018-ban több dologra fog koncentrálni az állam, így többek között megkezdik a háttér-infrastruktúra építését, aminek keretében irodák, menzák, festő-, betonvas- és betonüzemek fognak épülni.

Irigykedhetnek külföldről

A paksi bővítés engedélyeztetésénél fontos szerep jut a földrengés-elleni védelemnek. Ez azért fontos mert a földrengés nemcsak az épület alapjait rázhatja meg, hanem a talajfolyósodás is komoly veszély, aminek következtében akár meg is dőlhet az épület. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bizonyos esetekben ez lehetséges, ám a létesítmény biztonságát ez nem befolyásolja, hiszen talajcserével vagy az altalaj cementezésével el lehet kerülni az ilyen problémákat.

A régió egyébként kismértékű földrengési aktivitást mutatott az elmúlt 100 ezer évben, a vizsgálatok szerint ezek nem képesek olyan erejű földmozgásra, ami a paksi erőművet veszélyeztetné. A földtani vizsgálatok több éven keresztül zajlottak és összesen nyolcmilliárd forintba kerültek. Ebbe beletartozott néhány nagy és számos sekély mélységű kutatófúrás és a műholdas vizsgálatok is.

A fotó forrása: MVM Paks

HOZZÁSZÓLÁSOK