A tanárok félnek, védtelenül érzik magukat az iskolákban a járvány miatt

Felmérést végeztek arról, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a pedagógusok a járvány alatt az iskolákban, mennyire elégedettek a megtett óvintézkedésekkel. A második hullám a legtöbb tanár elégedetlen, elégtelennek tartja a védekezést, hiányolja a világos eljárásrendet.
Szabó Dániel, 2020. október 7. szerda, 13:03
Fotó: MTI Fotó / Soós Lajos

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a pedagógusok, az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi magát biztonságban a munkahelyén - kezdi beszámolóját a kutatásról az érdekvédelmi testület.

A kutatásnak több tényező is aktualitást ad:

  • Október 1-től a kormány kötelezővé tette az iskolai oktatás kezdetén a testhőmérséklet ellenőrzés, 37,8 fok feletti hőemelkedéssel/lázzal a diákokat azonnal hazaküldik.
  • Kedden derült ki, hogy a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumból több osztályt is hazaküldtek, mert az egyik pedagógus igazolt koronavírus-fertőzött.
  • Szeptember közepén 30 fertőzöttet találtak a budapesti Lauder Javne iskolában.
  • A tanévkezdetekor több iskolában el sem indulhatott az oktatás, vagy nagyon hamar át kellett térni a digitális munkarendre, mert még a nyáron megfertőződtek a tanárok.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a PSZ 3200 érintett pedagógust megkérdező kutatása alapján a tanárok és egyéb dolgozók alig 26 százaléka érzi magát biztonságban a munkahelyén az őszi járványhelyzetben. Még rosszabb az arány, ha csak azokat a válaszadókat nézik, akiknek az intézményében már megjelent a vírus: ott 22 százalék mondja azt, hogy a vírus fertőzés szempontjából biztonságosnak tartja a környezetét.

A megkérdezettek kétharmada érzi úgy, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, felszerelések hiányosak az óvodákban, iskolákban és a szakképzési intézményekben. A PSZ-hez beérkezett véleményekből az is kiderül, hogy fertőtlenítőszerekből van elég, de az oktatásban dolgozók nem kapnak maszkot, plexi védőpajzsot (miközben a versenyszférában adnak ilyet a munkáltatók) - teszi hozzá magyarázatként a PSZ.

 

 

Az oktatásban résztvevők az intézmények fenntartói nem is különösebben segítik az egészségük megőrzéséhez szükséges feltételek: az összes válaszadó 64, a járvány felbukkanását már megtapasztalt létesítményekben a pedagógusok 67 százaléka nem érzi elégségesnek az óvintézkedéseket.

A válaszadók több mint 60 százaléka érzi úgy, hogy az intézményük által elfogadott eljárásrend nem egyértelmű és nem betartható utasításokat tartalmaz a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatban. Különösen a szociális (1,5 méteres) távolság betartását, a maszkok viselését és az étkeztetésekkel kapcsolatos utasításokat tartják problémásnak az oktatási és nevelési intézetekben a válaszadó pedagógusok, oktatók.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kiadott eljárásrendjét még kevésbé tartják kielégítőnek: ahol már felbukkant a betegség, ott az érintettek 83 százalék nem tartja egyértelműnek az utasításokat. Az összes pedagógus esetében 46 százalék mondja azt, hogy az NNK világos tájékoztatást és utasításokat adott, 45 százalék ezt nem tudja megítélni, mert nem volt érintve, míg csak 9 százalék tartja alaposnak és megfelelőnek az eljárásrendet.


HOZZÁSZÓLÁSOK