Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Svájcban november 24-én tartanak népszavazást arról, hogy maximalizálják-e a vállalatvezetői fizetéseket. A Kezdeményezés a Méltányos Fizetésekért nevű mozgalom javaslata szerint egyetlen vállalat sem fizethetne többet vezetőinek a vállalatnál legkevesebbet kereső alkalmazott bérének 12-szeresénél - írja a Wall Street Journal.

Svájc gazdag ország, ennek ellenére rendkívül méltánytalanul megosztott - mondta David Roth, a Svájci Szocialista Párt ifjúsági szárnyának vezetője, aki kezdeményezte a népszavazás kiírását és az ehhez szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtését. Míg számos menedzser milliókat visz haza, addig több, mint háromszázezer embernek gyakorlatilag éhbérért kell dolgoznia - tette hozzá.

A kezdeményezés hatalmas vitákat váltott ki Svájcban, ahol márciusban egy hasonló szavazáson már sikerült meglehetősen szigorú intézkedéseket elfogadni a vállalati kompenzációkkal kapcsolatban. Az akkor megszavazott változtatások életbe lépésével a részvénytársaságok részvényesei széleskörű beleszólási jogot kaptak a vezetői kompenzációkba, a fizetéseket és bónuszokat azóta a cégek közgyűléseinek is jóvá kell hagyniuk - emlékeztet a pénzügyi lap.

A tervezett változás kritikusai szerint ugyanakkor egy ilyen intézkedés rendkívül hátrányosan hathat a svájci gazdaság versenyképességére, amelyet rendszeresen a világ legjobbjai között szoktak emlegetni. A legfrissebb, november első hetében végzett közvélemény kutatás adatai szerint a választók 36 százaléka támogatja a fizetési maximum bevezetését, s 54 százalékuk ellenzi azt. Ez elmozdulást jelent az ellenzők táborának javára, hiszen októberben még 44-44 százalékos volt a támogatók és ellenzők aránya.

Ha sikerülne a támogatóknak a szavazáson 50 százalék feletti eredményt felmutatniuk, akkor a javaslat automatikusan bekerülne a svájci alkotmányba, további parlamenti jóváhagyás nélkül is.

Néhány svájci székhelyű nagyvállalat vezetője - például a nyersanyagpiaci Glencore Xstrata-é, vagy a szállítmányozással foglalkozó Kuehne + Nagelé - jelezte, ha nyer a kezdeményezés, alaposan megfontolják a cég központjának áttelepítését egy másik országba. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a cégek számára vonzóvá tegyük a svájci vállalati központ fenntartását - mondta a lapnak Patrick De Maeseneire, az Adecco Sa vezetőej. Szerinte minden olyan munkahely, amely egy nemzetközi vállalat központjáéban keletkezik, további 7-11 munkahelyet teremt a gazdaságban, s ez segíti Svájcban alacsonyan tartani a munkanélküliséget.

Az elégedetlenség a vállalatvezetői fizetésekkel kapcsolatban idén februárban robbant ki, amikor híre ment, hogy a Novartis távozó elnöke, Daniel Vasella 72 millió svájci frankos végkielégítéssel távozhat a vállalat éléről. A cég később módosította az összeget, s az elnök kénytelen volt beérni egy jóval szerényebb, 5 millió svájci frankra rúgó csomaggal, amely pénzbeli és részvényjuttatásokat egyaránt tartalmazott.

Az üggyel kapcsolatos felháborodás vezetett a márciusi szavazáshoz, az azon elfogadott szabályok szerint  a vállalatvezetői juttatásokhoz - legyen az akár kedvezményes vállalati hitel - a nyilvános részvénytársaságok esetében közgyűlési jóváhagyás szükséges, s a szabályok megszegőit akár börtönbüntetéssel is sújthatják - emlékeztet a lap.

A svájci kormány ugyanakkor a szavazás előtt figyelmeztetett, ha átmegy az 1:12-es kezdeményezés, az éves szinten akár 600 millió svájci frankos bevételkiesést is eredményezhet a svájci nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerben a csökkenő befizetések miatt. A Szent Gallen Egyetem tanulmánya szerint ráadásul a személyi jövedelemadó bevételek is csökkenhetnek mintegy 1,5 milliárd frankkal, mivel a munkavállalók azon 2 százaléka, akiknél a szabály jövedelemcsökkenést idézne elő, fizetik a személyi jövedelemadó 47 százalékát.

A svájci társadalom elégedetlensége ugyanakkor érthető a növekvő jövedelmi különbségek miatt. A svájci szakszervezeti szövetség adatai szerint a legkevesebbet keresők és a nyilvános cégek felsővezetőinek átlagos jövedelme közti különbség drasztikusan emelkedett az elmúlt években. Míg 1998-ban a vezetők átlagosan 13-szor kerestek többet, addig ez az arány 2011-re 43-ra nőtt.