Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Prőhle Gergely szerint a bizottsági szavazáson a képviselők nagyon szoros, 21:20 arányban javasolták a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását. Az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán szerepelt a monitoring bizottság napirendjén a javaslat, azonban csak a képviselők fele volt jelen az ülésen, így csak a bizottsági tagok negyede támogatta a javaslatot - hangsúlyozta.

Kiemelte továbbá, hogy a bizottság csak csütörtökön szavaz a javaslat egyes részfejezeteiről, vagyis - az eddigi gyakorlattól eltérően - ezek a voksolások már a végszavazást követően lesznek, ráadásul ezeken egyik jelentéstevő sem lesz jelen. Prőhle szerint az ET monitoring bizottsága csak arról szavaz, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése napirendre vegye-e a kérdést, végleges döntés csak ott várható.

A KüM eljárási, módszertani aggályokat lát

A Külügyminisztérium a döntés után kiadott közleményében úgy vélekedett, hogy a döntéshozatal körülményei súlyos eljárási, módszertani és tartalmi kérdéseket vetnek fel. A tárca szerint az eddig követett gyakorlattal szemben a bizottság ülésén a véleménytervezetet csak az egyik raportőr képviselte, mert a másik jelentéstevő, Jana Fischerová a tervezet egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításai miatt lemondott. Ezen túlmenően a szavazást a jelentéstervezet részfejezeteinek csütörtöki vitája előtt tartották meg, ami nem felel meg a bizottság eddig követett gyakorlatának, és így beárnyékolhatja a rá eddig jellemző átlátható munkamódszert.

A tárca kifogásolta azt is, hogy a jelentéstervezet nem várta be az ET Velencei Bizottságával és az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció eredményét, és nem veszi figyelembe, hogy az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő jogszabályokat az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja. E kételyek miatt az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter a parlamenti közgyűlés elnökéhez, Jean-Claude Mignonhoz, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a monitoring bizottság elnökéhez, Andreas Herkelhez fordult, levélben kérve a döntés elhalasztását. A KüM közleménye szerint a kormány nevében mindkét tárcavezető kifejezte készségét a további nyitott, konstruktív párbeszédre.

Példátlan és megalázó a döntés

A parlamenti közgyűlésen, illetve a monitoring bizottság ülésén részt vevő Szabó Vilmos (MSZP) az MTI-nek Strasbourgból telefonon úgy nyilatkozott, hogy a döntés nem Magyarország ellen irányul, hanem a kormány politikáját, intézkedéseit mérlegelték.

Harangozó Gábor és Szabó Vilmos, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai szerdai közleményükben emellett megjegyzik: a bizottsági jelentés nem csupán a magyar demokráciát szűkítő intézkedések tartalmát, hanem azt a döntéshozatali módszert is kifogásolja, amely révén az Orbán Viktorhoz köthető politikai és gazdasági érdekcsoportok kezdeményezései mindenféle társadalmi vitát és érdekegyeztetést megkerülve, egyik pillanatról a másikra válhatnak törvényi, sőt alkotmányos normává.

Szabó az MTI-nek telefonon nyilatkozva megjegyezte: példátlan és megalázó a döntés, hiszen még egyetlen más európai uniós tagállammal szemben sem tettek hasonló lépést. A szocialista képviselő megjegyezte: egy ilyen eljárásban az érintett ország képviselői nem voksolhatnak, csak a véleményüket fejthetik ki.

A szocialista politikusok közös közleménye emellett megjegyzi: az indítvány, amelynek nyomán a jelentés született, néppárti kezdeményezés volt, a bizottság többsége pedig jobboldali politikusokból áll.

Döntés csak június végén lesz

Harangozó és Szabó szerint az eljárás megindítására vonatkozó végső döntés csak a közgyűlés június végi ülésszakán fog megszületni, amikorra már a Velencei Bizottság elemzése is elkészül az alaptörvény negyedik módosításról.

Ki ellen indulhat eljárás?

A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez az elképzelés.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság - az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület - titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok - így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok - vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.