Az államháztartásban a pozitív folyamatok várhatóan kitartanak az év végéig, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány között született megegyezésnek megfelelően (például az úgynevezett aszfaltügyben) a novemberi egyenlegben további jelentős összegű bevételek jelennek meg - véli Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Bevételi oldalon a földértékesítésekből származó többletbevételek, a növekedési adóhitel időarányos része és - 2015-höz hasonlóan - az adó- és járulékbevétel növekedése rejlik a kedvező szám mögött. Az idei adócsökkentések (szja, csok-változások, szakképzési hozzájárulás, egyes termékek áfájának csökkentése) mérsékelték az adóterhelést, a bevételi többletet tehát a gazdasági növekedés generálta. A kiadási oldalon az állampapírpiaci hozamok és az ország kockázati felárának csökkenését emelte ki, jelezve, hogy így a kamatkiadások mind forintban, mind devizában mérséklődtek.

Kapcsolódó

Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője számított a szufficitre, mert a gazdaság fundamentumai erősek, csökkentek a kamatkiadások, fehéredett a gazdaság, jók a munkaerőpiaci trendek. Ugyanakkor a különlegesen nagy államháztartási többlet egyértelműen az uniós egyedi források kifizetésének köszönhető, ami a pénzforgalmi szemléletű mérlegen javít. Emiatt kérdéses, mekkora a kormány reális mozgástere az idén, vélekedése szerint ez 100-200 milliárd forintra, esetleg a GDP 1 százalékára, 300 milliárd forintra tehető.

Az aszfaltügy és hasonló, tavalyi évhez kapcsolódó, idén beérkezett uniós kifizetések elméletileg a tavalyi eredményszemléletű (uniós módszertan szerinti) hiányt javítják, ugyanakkor pozitívan járulnak hozzá az idei pénzforgalmi egyenleghez is. Fontos üzenet, hogy az egyedi hatások, uniós kifizetések nélkül is jobb a költségvetés egyenlege, mint az elmúlt 15 évben bármikor.

Példátlanul jól állnak az állam pénzügyei, az első tíz hónap után közel 60 milliárd forint a büdzsé többlete. Az egyenleg október végére a megelőző években már rendre 900 milliárd forintot meghaladó hiánynál szokott tartani - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője. Az idei rendkívüli javulást több tényező is magyarázza, így az államháztartásban a fegyelmezett gazdálkodás, a gazdasági növekedésnek köszönhető többlet-adóbevételek (így a növekvő foglalkoztatás és a bővülő fogyasztás után az emelkedő befizetések), emellett az alacsonyabb kamatok miatt a csökkenő adósságszolgálati kiadások is segítették a pozitív változásokat.

A különbség nagyjából felét egyedül megmagyarázza az, hogy Magyarország idén a korábbi évekhez képest kevesebb uniós forrást használ fel, és ezek előfinanszírozásához köthető állami kiadások is meredeken csökkentek. A büdzsé kedvező helyzete lehetőséget teremt arra, hogy a jövő évet tekintve a kormány a gazdasági növekedést ösztönző intézkedések mellett döntsön. Ezek között mind a kormányzati beruházások növelésének, mind az adóterhek csökkentésének helye van, az utóbbiak között különösen a munkát terhelő adók mérséklése jöhet szóba, azon belül is a társadalombiztosítási járulék csökkentése volna kívánatos - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.